Így nézett ki az UD-ügy - Az MDF szerint

A cikkből nem derülnek ki részletek, nem tudjuk meg, hogy valójában honnan tudja az újság, hogy az elnök asszony honnan is tudhatta volna, hogy nem figyelték meg. Ezt a nyilvánvaló csúsztatást kénytelen most cáfolni az MDF ahelyett, hogy a hírek arról szólnának, vajon miért nem hívta össze ezen a héten a kormányfő, az MDF kérésére, a Nemzeti Csúcsot, vagy vajon mi a helyzet a Margit-híddal kapcsolatos ügyészségi nyomozással, amelyet az MDF kezdeményezett. Vagy, mi a helyzet a párt- és kampányfinanszírozással kapcsolatban – tájékoztatási mulasztás miatt elmarasztalt pártokkal, ahol szintén egyedül az MDF-et nem érte megrovás a Bíróság részéről.

A Heti Válasz cikkét alapul véve, a tényekkel kiegészítve közöljük a valóságos történéseket:

1) 2008. augusztus elsején az UD Zrt-t irányító Tóth János telefonbeszélgetést folytatott Csányi Sándor OTP-vezérrel; e társalgást az NBH az érintettek tudta és beleegyezése nélkül rögzítette. Tóth arról tájékoztatta a hívott felet, hogy egyesek azt szeretnék, ha „dolgoznának az MDF-re, Dávid Ibolyára, keresnének terhelőket", mert „meg akarják szerezni az MDF-ben az első helyet", és ebben a kísérletben Almássy Kornél alelnök „van benne".

2) Az elnökválasztást megelőző hetekben az MDF vezetőségének több tagja kapott információt a párt tagjaitól, hogy ismeretlenek sorra „megkörnyékezik” a párt választmányának tagjait – itt már megjelenik Tombor András neve és személye is –, hogy az elnökválasztáson Almássy Kornélra szavazzanak. Volt akinek 10 millió forintos tanácsadói szerződést, másoknak budapesti lakást ajánlottak fel. Összességében 2 milliárd forintról beszélt akkor Almássy Kornél, állítása szerint „ennyi áll” mögötte. Az MDF vezetősége számára nyilvánvalóvá vált, hogy egy ismeretlen pénzügyi kör puccsot kísérel meg a párt vezetése ellen.

3) A botrány kirobbanása előtti napokban Tombor András találkozót kért Herényi Károlytól. A találkozón átadott Herényi Károlynak egy listát, amelyen felvázolta az általa összeállított MDF vezetőségi listát, mint tárgyalási ajánlatot. Ezen Almássy Kornél már nem mint elnök, hanem mint elnökhelyettes szerepelt. Herényi a listát bemutatta az MDF vezetőségének. Ez kéziratban a bíróság birtokában van. Tombor András a bíróság előtt elismerte, hogy ő írta kézzel a listát.

4) Szeptember elején a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai rajtaütést hajtanak végre az UD Zrt. irodáján, és számítógépeket foglalnak le. Valójában tehát nem a CD nyilvánosságra kerülése, hanem ez a házkutatás indította el az ún. „UD botrányt”.



OS
„Dávid Ibolya nem bukott le!” II. rész

Budapest, 2009. december 6., vasárnap (OS) -

5) Demeter Ervin fideszes képviselő erről tudomást szerez, telefonon felhívja az országos rendőrfökapitányt, és óva inti, hogy nehogy politikai befolyás történjen. Jelzi, hogy „Dávid Ibolyáról szól a történet”, máig nem tisztázott, hogy ezt már ekkor honnan tudta. Az UD képviselőjének első nyilatkozata a házkutatáskor (még nincs CD ügy) arról szólt, hogy a házkutatás nem a cég, hanem a Fidesz ellen irányult.

6) A lehallgatott beszélgetés anyaga ismeretlen körülmények között - egy CD-lemezre másolva - szeptember 10-én került az MDF elnökéhez.

7) Dávid Ibolya szeptember 11-én - tanácsadója, Somogyi Zoltán jelenlétében - Herényi Károly előtt is lejátszotta a rögzített beszélgetést. Megállapodtak abban, hogy másnap délelőtt Dávid személyesen felkeresi Csányi Sándort. Tombor András pedig Herényi Károlyt hívta beszélgetésre.

8) Szeptember 12-én Dávid Ibolya ellátogatott Csányi Sándor irodájába. A bankvezér elé tette a telefonbeszélgetés leiratát, és megkérdezte, tud-e erről az ügyről. Csányi ekkor felhívta az UD-s Tóth Jánost—Dávid Ibolya pedig kihangosítva hallgatta őket. Csányi azon kérdésére, hogy dolgozott-e az UD Zrt. az MDF elnökére, Tóth leszögezte: valóban volt ilyen megkeresés Tombor Andrásék részéről, de végül az UD nem vállalta a munkát. Ahogy ezt a CD tartalmazza, Csányi Sándor azt kérte, négy nap múlva térjenek vissza erre a kérdésre, és négy nap múlva megegyeztek abban, hogy az UD nem végez ilyen munkát. Közölte továbbá, hogy a kérés elutasítása után cégtársa, Horváth József találkozott Almássyval, aki viszont már azt kérte: vizsgálják át a lakását és a telefonját, mert tart attól, hogy figyelik. A hallottak megerősítették abban Dávid Ibolyát, hogy Tóth szavai nem elegendőek az ügy tisztázására – egyúttal a tájékoztatás az érintettek szándékát semmiképpen sem cáfolta, mi több megerősítette. Dávid Ibolya elmondta Csányinak, hogy a hónapok óta tartó „megkörnyékezések”, illetve a beavatkozási kísérlet után Almássy nem maradhat az MDF tagja, sajtónyilvánosság előtt kérjen bocsánatot, majd távozzon a politikából. Csányi erre azt mondta, legfeljebb annyit tud tenni, hogy átadja az üzenetet Almássynak.

9) Ugyanebben az időben Herényi Károly találkozik Tombor Andrással. Az MDF-es politikus tájékoztatja Tombort a hangfelvétel létezéséről és közli vele, hogy nincs miről tárgyalni. Egy olyan politikusnak, aki egy ilyen ügyben válik érintetté - nincs helye az MDF-ben.

10) Dávid Ibolya és Herényi Károly tájékoztatja az MDF elnökségét a történtekről. Az elnökség tagjai Almássy azonnali kizárását kezdeményezik, és egyetértenek abban, hogy az ügyet a nyilvánosság, a hanganyagot pedig a nyomozó hatóság elé kell tárni, hogy induljon eljárás az ügy tisztázására.

11) Szeptember 12-én Dávid Ibolya sajtótájékoztatón jelenti be, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy egyesek egy biztonsági cégnek készültek megrendelést adni az ő lejáratására. Dávid Ibolyának egyáltalán nem volt szándékában nevekkel nyilvánosságra hozni a felvételt, egy demokráciában elfogadhatatlan jelenségre hívta föl a figyelmet. A Heti Válasz állításával ellentétben Almássy Kornél ekkor még nem lépett vissza. Egyúttal Dávid Ibolya bizonyíthatóan nem hozta nyilvánosságra az UD-beszélgetés hanganyagát, pusztán annak leiratát úgy, hogy a résztvevők és a beszélgetésben megnevezett személyek nevét kitakarta.

12) Dávid Ibolya a CD-t eljuttatja a Nemzeti Nyomozó Irodához és az ügyészséghez, ahol a történtekről bejelentést tesz.

13) Koraeste több internetes portálon, ismeretlen forrásból, a teljes hanganyag napvilágot lát.

14) Szeptember 12-én éjjel Giró-Szász András telefonon felhívja Somogyi Zoltánt, és kéri, hogy szervezzen meg számára egy azonnali személyes találkozót Dávid Ibolyával. Ezt telefonos híváslisták és bírósági vallomások bizonyítják. Giró-Szász azt üzeni Dávid Ibolyának, hogy „legyen ennek vége”, cserében azonnali hatállyal visszaléptetik Almássy Kornélt. Somogyi Zoltán hívja Dávid Ibolyát, de nem éri már el. Másnap, 13-án hajnalban beszélnek.

15) Szeptember 13-án hajnalban, Giró-Szász András kérésének megfelelően létrejön a hármas találkozó (Dávid Ibolya, Somogyi Zoltán, Giró-Szász). Giró-Szász András a beszélgetésen elismeri, hogy „ők” szervezték az „Almássy-akciót”, Tombor András pedig mindezt anyagilag támogatta úgy, hogy négy üzletember „dobta össze” a szükséges összeget. Céljuk az volt, hogy átvegyék az MDF irányítását, és ezáltal a négy üzletember egy Orbán Viktortól független, ugyanakkor Fidesz-közeli jobboldali pártot hozzon létre, így biztosítva az üzleteik „politikai hátországát”. Giró-Szász András bocsánatot kér Dávid Ibolyától, és könyörög, hogy ne legyen több hangfelvétel, mert ez az ő személyes karrierjét és egzisztenciáját is tönkre tenné. Megerősíti azt, hogy ha Dávid Ibolya nem folytatja az ügyet, akkor visszaléptetik Almássyt, és Dávid Ibolya támogatására utasítják. Giró-Szász a beszélgetés alatt többször telefonál, majd biztosítja tárgyaló partnereit, hogy Almássy vissza fog lépni.

16) Még aznap Almássy Kornél az Országos Választmány ülésén bejelenti, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, Dávid Ibolyát támogatja, és erre kéri barátait is.

17) Ezt követően Almássy Kornél visszalépésének további indokait adja a legnagyobb média nyilvánosság előtt.