Vita a védőoltás körüli nyilatkozatokról

A bizottság Székely Tamás egészségügyi minisztert hallgatta meg, aki beszámolt az aktuális influenzahelyzetről, az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) pénzügyi helyzetéről, az uniós források felhasználásáról és a folyamatban lévő jogalkotási kérdésekről.
Kupper András fideszes képviselő visszautalt egy parlamenti interpellációs vitára, amely közte és a miniszter között zajlott annak kapcsán, hogy a gyógyszer-nagykereskedők mennyiért szállítanák ki a védőoltást. A képviselő úgy fogalmazott, akkor a miniszter "azt hazudta", hogy a nagykereskedők erre a feladatra képtelenek, hozzátéve: azóta is akadozik a vakcinaszállítás.

Székely Tamás viszontválaszában azt mondta, megvizsgálja, van-e lehetősége arra, hogy bírósághoz forduljon azért, mert a képviselő hazugnak nevezte őt. Úgy vélte, nem szolgált rá erre a jelzőre.

Pesti Imre (Fidesz) képviselő azt mondta, nem volt értelme annak a titkolózásnak, amely például az antivirális készletek mennyiségére vonatkozott. A "titkos szerződések megrengették a bizalmat az oltás iránt". Úgy vélte, a Fidesz minden alkalommal az oltás mellett állt ki, és így fog tenni az elkövetkező időszakban is, de a közpénzek elköltésében szeretnének "tisztán látni". Megismételte azt a korábban sajtótájékoztatón már feltett kérdését, hogy a tárca nem adná-e ingyen a 2,5 millió oltóanyagot.

Heinz Tamás szintén fideszes képviselő úgy fogalmazott, "haza, nemzet és oltás dolgában nincs közöttünk vita", utalva ezzel a bizottsági konszenzusos állásfoglalásra is, hogy szükség van az oltásra. Szerinte ezt ki kell jelenteni, mert Gyurcsány Ferenc "nem átallotta gyilkosoknak nevezni a fideszeseket az oltás ellenzése kapcsán".

Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke úgy vélte, vakcinációban Magyarország élen jár a többi európai országhoz képest, de még jobb lenne a helyzet, ha kevesebb lett volna a lakosságot elbizonytalanító nyilatkozat. Mint mondta, lehetnek kritikák, de ezek megvitatását, tisztázását későbbre kell hagyni.

Székely Tamás úgy reflektált, hogy idézte a Pesti Imre egyik sajtótájékoztatóján elhangzottakat, mely szerint "a gyógyszerkipróbálás (oltóanyag) furcsa körülmények között zajlott (...), nyilvánvalóan ez a gyógyszer nemzetközi tekintélyének sem tesz jót". A miniszter megjegyezte, az a mondat nem feltétlenül utal arra, hogy a Fidesz ezt az oltást javasolta.

A tárcavezető úgy vélte, már mindenki számára elfogadottá vált, hogy oltani kell, és arra kérte a képviselőket, hogy ők is álljanak ki az oltás mellett, hozzátéve: tisztázni kell az oltóanyag gyártójának tulajdonosi hátterét, de most az a lényeg, hogy minél többen megkapják a védőoltást.

A miniszter az E-Alappal kapcsolatban ismertette, az alap várható idei bevétele 140 milliárd forinttal lesz kevesebb, mint az előirányzat. Hozzátette: az eredeti deficit 8 milliárd lett volna, de a gazdasági válság és az év közepén történt járulékváltozások miatt "ugrott" meg a hiány.

A kiadási oldalon a természetbeni ellátások előirányzatát 1.134 milliárdra tervezték, ez várhatóan 1.123 milliárd forinttal fog teljesülni. A miniszter jelezte, hogy a februári 30 milliárdos zárolás (amely a gyógyszerkasszát 16 milliárddal és a gyógyító ellátásokat 13,5 milliárddal érintette) összességében 11 milliárd forintos kiadáscsökkenést jelent. A gyógyszerkassza nagyjából egyensúlyban van, az előirányzat 343 milliárdjához képest a teljesítés 343,8 milliárd lesz. A gyógyító-megelőző ellátás kasszájából februárban zárolt 13,5 milliárd forintjából a valódi zárolás 9 milliárd lett, mert a kórházak és a kormány között létrejött megállapodás értelmében az intézményeknek októberben 4,5 milliárd forintot utaltak.

Mikola István, a bizottság fideszes elnöke úgy fogalmazott, "túlzás nélkül lehet állítani, hogy tragikus az E-Alap helyzete", és a bevételek elmaradásához az is nagyban hozzájárulhat, hogy a nagy állami cégek, mint a BKV, a MÁV, rendőrség évek óta nem fizetnek járulékot. Megkérdezte, lehet-e tudni, hogy ezen, állami fenntartású cégek fizettek-e a járulékot. Székely Tamás közölte, erre az APEH - mint járulékbeszedő hatóság - jogosult válaszolni, az egészségügyi tárcának nincs joga ezen adatokat lekérni.

A fideszes képviselő aggodalmának adott hangot amiatt is, hogy megnőtt a kórházak tartozása beszállítóikkal szemben, ami nagyban kihat a gazdaság más területeire is, hiszen az egyes beszállítók is likviditási gondokkal küzdenek.

Pesti Imre is úgy vélte a kórházak pénzügyi helyzetével kapcsolatban, hogy az intézményeknek "élethalálharcot kell vívniuk" a fennmaradásukért. Úgy vélte, kiszámítható finanszírozásra van szükség, mert úgy képtelenség tervezni, hogy negyedévente változik az intézmények finanszírozása. Székely Tamás "barokkos túlzásnak" nevezte a negyedéves változtatást és ezen - mint mondta - vitatkozni sem érdemes.

Az ülésen több ellenzéki képviselő azt kérdezte, kérte, hogy a kabinet szabadítsa fel azt a kilencmilliárd forintot, amely a zárolásból "visszamaradt". A tárcavezető úgy vélte, ennek "feloldása" veszélyeztetné az idei évre kitűzött 3,9 százalékos hiánycélt.