Egy boldog évforduló

Az egyesület, amely egyedüli magyar tagja az Európai Áldozatvédő Szervezetnek, 1989-ben a magyarországi bűncselekmények károsultjainak védelmét vállalta, ám 2002 januárja óta már az itt bajba jutott külföldieket is segíti.

Fügedi László elmondta: azok fordulhatnak hozzájuk, akiket kifosztottak, megloptak, kiraboltak, és akik a krízishelyzetből csak anyagi vagy jogi segítséggel tudnak kijutni. A "belépő" ahhoz, hogy az egyesület segítséget nyújtson az, hogy az áldozat rendőrségi feljelentést tegyen és az ott készült jegyzőkönyvvel jelentkezzen náluk. Mint megjegyezte, ezzel a szélhámosok nagy részét ki tudják zárni.

Elsősorban gyors anyagi segélyt tudnak adni a hozzájuk fordulóknak, de a jelentkezők többsége ingyenes jogsegélyszolgálatukat veszi igénybe. Az egyesület elnöke hozzátette: a károsultak gyakran azt sem tudják, hogy hová, kihez forduljanak, előfordul az is, hogy az állami áldozatvédő hivatalok - mint arról többen beszámoltak - segítségnyújtás nélkül elküldik őket.

Fügedi László szerint nehezíti az áldozatok helyzetét, hogy a magyar törvények "általában bűnözőpártiak", több joga van az elkövetőnek, mint az áldozatnak, és ezen az is keveset javított, hogy a parlament négy éve elfogadta az Európai Unió ajánlására az áldozatvédelmi törvényt. Ezt követően alakultak meg az Igazságügyi Hivatalok, ezen belül az áldozatsegítő szolgálatok a megyeszékhelyeken és a fővárosban, ám ezek sokszor inkább "hivatalként" működnek, mint a bajba jutott embereket segítő szolgálatként.

Álláspontja szerint az elmúlt évek bebizonyították, hogy a jogszabályokon módosítani kellene. Példaként említette, hogy az EU által 2001-ben kiadott kerethatározat egyebek mellett előírta, a civil szolgálatok mint kontrollszervezetek anyagi működését biztosítani kell, ám ez teljesen kimaradt a magyar törvényekből.

Úgy látja, nagy hibája még a törvénynek, hogy 20 ezer forint kárértékig szabálysértésként kezeli az ügyeket, és ebben az esetben nem adható anyagi segítség; a bűncselekmény csak ezen összeg felett kezdődik, pedig sokaknak ma ez az összeg is nagy pénznek számít.

Fügedi László kiemelte, hogy a rendőrség sokat segít az egyesületnek, éppen most készítenek elő egy újabb együttműködési megállapodást az Országos Rendőr-főkapitánysággal.

Elmondta ugyanakkor, hogy komoly anyagi gondjaik vannak, mert állami támogatásuk a Belügyminisztérium megszűnése után jelentősen csökkent, a jövő évre számukra már csak 8,5 millió forint szerepel a rendészeti tárca költségvetésében, holott korábban 40-50 millió forintot is kaptak közvetlenül, illetve pályázati úton a szaktárcától.

Fügedi László kitért arra, hogy az anyagi nehézségek miatt a korábbi tizenegyből mára már csak négy vidéki irodájuk és három szezonális maradt, a többit be kellett zárni. Közlése szerint 35-40 millió forint kellene évente ahhoz, hogy minden régióban és kiemelt idegenforgalmi helyen jelen tudjanak lenni.

Az elmúlt 20 év tapasztalatairól szólva elmondta: korábban sokkal kevesebb volt a bűncselekmény és inkább csak a nagyobb (életellenes) bűnügyek áldozatai kerülnek hozzájuk, míg ma már a zsebtolvajlások, lakásbetörések, autólopások, feltörések dominálnak.

Az egyesülethez eddig mintegy 38 ezer ember - 34 ezer magyar és 4 ezer külföldi - fordult segítségért. Közülük 3.300 magyarnak és 1.800 külföldinek adtak pénzt, összesen mintegy 165 millió forintot. A szervezet vezetője hangsúlyozta: nem küldtek el még senkit úgy, hogy valahogy ne tudtak volna segíteni rajta, akár anyagilag, akár útbaigazítással, tájékoztatással vagy jogsegélyszolgálattal.

Arra a kérdésre, kikből lesznek ma áldozatok, Fügedi László azt mondta: nincs különbség férfiak és nők, fiatalok és idősek között, "bárki lehet áldozat, aki figyelmetlen". Mint hozzátette, sok esetben maga az érintett felelős azért, hogy áldozattá válik, mert hiába figyelmeztetnek a veszélyekre, sokan úgy gondolják, velük nem eshet meg, hogy meglopják vagy kirabolják őket.