A Régiók Pártja jószomszédi kapcsolatokat ígér az EU-val
Ukrajna az egyenjogúságon alapuló jószomszédi kapcsolatokban érdekelt az Európai Unió országaival, közöttük Magyarországgal - hangsúlyozta Mikola Azarov, az ellenzéki Régiók Pártja parlamenti képviselője, volt miniszterelnök hétfőn Budapesten az MTI-nek arra a kérdésére válaszolva, milyen lenne Kijev szomszédságpolitikája, ha a párt elnöke, Viktor Janukovics nyerné meg a január 17-i elnökválasztást.
2009. december 21. hétfő 17:21 - HírExtra
Az ukrán politikus a Budapesti Memorandum aláírásának 15. évfordulója alkalmából a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja és az ukrán Egységes Világ alapítvány szervezésében tartott nemzetközi konferencia szünetében nyilatkozott újságíróknak.
Azarov kiemelte, Ukrajna a partnerség megvalósítását várja - nemcsak szavakban, de tettekben - az Európai Uniótól, és kifogásolta, hogy egy évvel Ukrajnának a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozása után - az EU ígérete ellenére - nem várható a közeljövőben az ígért szabadkereskedelmi egyezmény aláírása.
Az MTI-nek nyilatkozva a konferencia résztvevője, Olekszij Plotnyikov, a Régiók Pártja parlamenti képviselője a párt kisebbségpolitikájára vonatkozó kérdésre válaszolva bírálta a jelenlegi kormányzat "erőszakos ukránosítási" politikáját. Mint mondta, pártja ez ellen határozattan fellép, céljai között szerepel az orosz mint második államnyelv státusának megadása és annak biztosítása, hogy minden nemzeti kisebbség - közöttük a magyar - a maga nyelvén tanulhasson és levelezhessen a hivatalokkal.
A konferencián magyar, ukrán és orosz szakértők, parlamenti képviselők, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) munkatársa elemezték - globális biztonsági kérdéseken és az EBESZ szerepén túl - Ukrajna biztonsági helyzetét; Ukrajna az EBESZ megalakulását is kimondó Budapesti Memorandum keretében mondott le atomfegyvereiről.
A magyar kormány nevében Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára üdvözölte a résztvevőket. Emlékeztetett arra: a nukleáris fegyverekről való lemondása mellett Ukrajna területi integritását is biztosító dokumentum meghatározó jelentőségű volt Közép- és Kelet-Európa számára, de a globális biztonság szempontjából is. A Budapesti Memorandumban a nukleáris hatalmak kötelezettséget vállaltak Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának biztosítására. Ukrajna biztonsága és stabilitása egész Európa és különösen a szomszédos Magyarország számára kiemelt kérdés - tette hozzá.
Eduard Prutnyik, a Régiók Pártja parlamenti képviselője, az Egységes Világ alapítvány elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a hidegháború után megváltozott geopolitikai helyzetben változatlan maradt a nyugati gondolkodásmód, és az előítélet-mentesség fontosságát hangsúlyozta.
Mikola Azarov beszédében emlékeztetett arra: Ukrajna elsőként vállalta önként, hogy lemond atomfegyvereiről, ami tetemes költségekkel járt, tekintettel az 5000 atomtöltet leszerelésére, az indító silók lebontására és a rakéta-üzemanyag semlegesítésére. Mindezért máig nem kapott kártérítést, a nemzetközi közösség ugyanúgy nem tett eleget azon ígéretének, hogy a csernobili atomerőmű utolsó működő reaktorának 2000-ben történt leállítása fejében hozzájárul egy új atomreaktor létesítéséhez. Biztonságpolitikai kérdésekre kitérve - a jelenlegi kormányzat NATO-tagságára való törekvésével ellentétben - Ukrajna semlegességének fontosságát hangsúlyozta.
Alekszij Osztrovszkij, az orosz Duma Független Államok Közösségével foglalkozó bizottságának elnöke élesen bírálta az Egyesült Államok biztonságpolitikát, annak "védenceit", Mihail Szaakasvili grúz és Viktor Juscsenko ukrán elnököt, és kijelentette: az oroszországi vezetők és pártok Viktor Janukovicsot támogatják az elnökválasztáson.
Forrás: MTI