Érdekes meglátás

Az ember legjobb barátja - tartja magát a közismert, és általánosan elfogadott mondás a kutyákról. Ehhez képest az „Itt az idő, hogy együnk egy kutyát: igazi útmutató a fenntartható élethez” című könyv valódi szentségtörésnek látszik, pedig csak olyan tényeket összegez fogyasztói társadalmunkról, amikre ezidáig nem is gondoltunk. Az egyik ilyen tény az, hogy egy átlagos házi öleb összességében kétszer annyi, a klímára káros gázt bocsájt a levegőbe, mint egy átlagos sportkocsi.

Maga a megállapítás első körre komplett hülyeségnek tűnhet, azonban ha jobban belegondolunk, akkor felsejlenek a tények. Robert és Brenda Vale - a könyv írói - a Wellingtoni Victoria Egyetem kutatói, a fenntartható életvitel specialistái különböző híres kutyakaja-márkákat vizsgáltak meg több szempontból, és nagyrészt ebből vonták le következtetéseiket.

Számításaik alapján egy közepes méretű kutya 164 kiló húst, és 94 kiló gabonaszármazékot fogyaszt el egy évben - ha ezeken a termékeken él. Ezek előállításához 0,84 hektárnyi föld szükséges, ami több mint duplája egy négy kerék meghajtású, évi 10.000 kilométert vezető benzinzabáló monstrum ökológiai lábnyomának (0.41 hektár) - a kocsi előállítási kibocsájtásaival együtt. Természetesen az eb lábnyomában benne van a kutyakaja előállításának és csomagolásának gázkibocsájtása, és a házi kedvenc végbélműködése is - ez utóbbi nagyobbat nyom a latban, mint az emberi.

Ez biztos?

Hiába a két tudós szakmai elismertsége, a New Scientist magazin biztosra ment, és megkérdezte a brit Stockholm Környezeti Intézmény szakértőjét, John Barrettet, hogy a saját adatai alapján ő is számoljon utána a témának - az eredmény lényegében ugyanaz lett. „A kutyatartás valóban tékozló tevékenység, főleg a hústermelés ökológiai lábnyoma miatt” –nyilatkozta. Igaz, a tudóspár szerint a többi állatnak sem sokkal rövidebb az ökológiai bűnlajstroma.

Egy macska ökológiai lábnyoma 0.15 hektár, ami kis híján egy Volswagen Golf egy éves üzemeltetésének felel meg. Ilyen téren két hörcsög egy plazmatévét tesz ki, és még egy aranyhal öko-uszonya is két mobiltelefonéval egyenlő.

Természetesen az állattartók körében nem okozott sikert a könyv, sőt sokan dühösen ki is keltek ellene. Közéjük tartozik Reha Huttin, a francia 30 Millió Barát nevű állatjog-védő szervezet elnöke is, aki szerint az emberi behatás, amivel állatok sokaságát semmisítik meg, legalább annyira pusztító. Azt is megjegyzi, hogy „az állatok csökkentik a depressziót, segítenek legyőzni a stresszt, és remek társaságot nyújtanak az idősek számára. Mindenkinek a saját kibocsájtásával kellene törődni, és akkor nem lennénk ekkora bajban.”

Állat-körkép

Angliába a becslések szerint 7,7 millió macska van, akik évente mintegy 185 millió vadállattal végeznek - ez átlagosan 25 béka, madár vagy kisemlős/ cirmos, akik már nem növelik tovább a klímára nehezedő terhet. Sőt, a kutyákhoz hasonlóan ők is csökkentik a környezetük biodiverzitását, növelik a folyók és források bakteriális szintjét, és csökkentik benne az oxigént, amik a vízi életformák pusztulásával jár - mutat rá a New Scientist magazin. Ahogy arra is, hogy ez minden emlősre ugyanúgy igaz.

Ám az állati apokaliptikus víziók taglalása helyett gyakorlati megoldással is szolgálnak: ha például a macskák több halász-maradékot ennének, akkor a globális felmelegedés is csökkenne - sőt akkor is, ha a kis kedvenceket protein-diétára fognák. De szintén egy megoldás a házi kedvencek vadásztatása, vagy az is, ha te magad eszed meg végül a nyulad, vagy a legjobb barátodat - igaz ez Európában nem pont elfogadott szokás.

Minden esetre a klímacsúcs után igencsak érdekes megállapítás, ami arra is rávilágíthat, hogy mi minden károsítja a Föld klímáját, a teljesen nyilvánvaló dolgokon kívül.