Csokoládéba mártott kérdések
A csokoládé minden ember életében jelen van. Vannak, akik nem szeretik, vannak akik néha esznek, mások egyenesen csokifüggők. Éppen ezért rengeteg kutatás volt már az édes ínyencséggel kapcsolatban. Hogy mik a legfőbb tények, most megtudhatják.
2009. december 27. vasárnap 08:59 - Kanizsai Ádám
Csokiban a boldogság
Már világszerte beleivódott a köztudatba a csokoládé boldogságfokozó hatása. Egyes kutatók szerint már illatának belégzésekor béta-endorfin szabadul fel a szervezetben. Az agyban termelődő kémiai vegyület csökkenti a fájdalomérzetet is, és eufórikus élményeket is képes kiváltani. Ez az oka, hogy sokan függenek a csokoládétól. A hatás hasonló, mint a drogok esetében. A csoki emeli a szerotonin szintet is. Ez egy nagyon fontos ingerületátvivő anyag, mely számos pszichológiai reakcióért felelős. Hiánya felelős a depresszióért, a pánikbetegségért és az agresszivitásért.
Édes hátrány
Nem árt tudni a csokoládéról, hogy az elsőszámú addiktív élelmiszer. Tehát nagyon könnyű rászokni. Sokan már gyerekkorban kilószámra falják, az ő esetükben még nehezebb a „leszokás”. Mivel az emberek nagy többsége ősszel-télen hajlamos a melankóliára, ezért gyakran választja a csokoládét vigasztalóként. Akár a rendes drogok, képesek vagyunk elhinni tőle, hogy minden rendben zajlik életünben, miközben nem változtatunk és cselekvésképtelenek leszünk. Ez hosszútávon komoly kalória- és
testsúlytöbblethez vezet.
A nők nagyobb része akarja az édes gyönyört a legsűrűbben. Ez sem véletlen, nem csupán a szebbik nem lelki állapotát tükrözi, biológiai, kémiai magyarázatok támasztják alá. Hormonális vizsgálatok kimutatták, hogy a nők majdnem fele nagyon gyakran kívánja a csokoládét, főleg a menstruációs időszakban. Ez a ciklust kísérő radikális hormoningadozások következménye. A peteleválás és a menstruáció között ugyanis csökken a szterotonin szint. A nők ezért olyan ingerlékenyek és rossz kedélyűek ezen időszak alatt. Hogy az egészséges rend visszaálljon, gyakran csokoládéval kompenzálnak.
Érdekesség
Szeptember közepén indult egy a hús ízű csokoládé forgalmazása. Nem csalás, nem ámítás. Hús ízű. Az újdonság másik érdekessége, hogy a gyártó magyar származású. Hanna Frederick férfi célcsoportnak készítette a finomságot. A találmány a szarvashúsos csokigolyó. A „feltaláló” szerint egészen érdekes, kellemes aromája van a csoki és a hús kombinációjának. Ezt bizonyítja, hogy a bemutatás napján a férfiak nem tudtak betelni a golyókkal.
A legújabb kutatás – még egy negatívum
Egy angol kutatás most azt hivatott bebizonyítani, hogy aki gyermekkorban rendszeresen, naponta eszik csokoládét, felnőttkorára sokkal nagyobb valószínűséggel válik erőszakossá.
A tanulmányba 17.500 embert vontak be. A kutatás 1970-ben kezdődött a 10 éves gyerekek között. Akik nagyobb arányban fogyasztottak cukrászati termékeket, legfőképpen csokoládét, szignifikánsabb nagyobb százalékban lettek elítélve 34 éves korukra.
A tanulmány a British Journal of Psychiatry októberi számában jelent meg. Ez az első ilyen vizsgálat, mely a gyermekkori étrend hatásait vizsgálja a felnőttkori erőszak terén. A Cardiff Egyetem kutatói megállapították, hogy az résztvevők 69 százaléka gyakran fogyasztott csokoládét, és valóban agresszív lett.
Természetesen a vizsgálat során még maradtak megoldatlan kérdések.
A vezető kutató Dr. Simon Moore pszichológiai okokat sejt a tendencia mögött: „a magyarázat az lehet, hogy a gyermekkorban adott sok csokoládé, és rendszeresen fogyasztás, meggátolhatja azt a képességet, hogy megtanulják kivárni vagy megszerezni azt, amire szükségük van. A kilégülés megfelelő megélésének hiánya is egy impulzív magatartási forma felé nyomja őket, ez pedig erősen összefügghet a bűnözéssel”.
„Egyrészt, ahhoz hajlam is kell, vagy hajlamosító környezet, hogy valaki valóban erőszakossá, vagy akár bűnözővé váljon felnőtt korára; másrészt nem mindegy, milyen módon zajlik a csokoládé-fogyasztás. Ha nassolás szintjén történik (szinte bármikor, bármennyit, korlátok nélkül), az káros lehet, mert valóban nem tanul meg mértéket tartani a gyermek. De ez a cukorka, a keksz, a nápolyi, vagy a mindennapos ajándékozás esetére is igaz. Viszont, ha az édességet (csokit és bármi mást) az étkezések után fogyasztják, kis mennyiségben, és nem automatikusan jár az evés után, csak alkalmanként, akkor nincs befolyással a késleltetés képességére. Sokkal több múlik a körülményeken, mint magán a csokoládén” – vélekedett a kérdésről Czégényi Margit, pszichológus.
Tehát az örök igazság a csokoládé esetében is fenn áll. Fogyasszuk bátran, de
mértékkel!