A Franciaországban élő Pierre Konowaloff elmondása szerint a Le Café de nuit (Éjszakai kávézó) című festményt dédapja, Ivan Morozov orosz arisztokrata vásárolta meg 1908-ban, később azonban a Szovjetunió államosította, majd eladta a képet, s az így került több tulajdonoson át 1961-ben az amerikai egyetem galériájába. Konowaloff érvelése szerint noha a Yale tudott a festmény kétes tulajdoni hátteréről, tudatlanságot színlelve megvásárolta azt. A dédunoka azonnali visszaszolgáltatást és kártérítést követel.

Az egyetem jogászai a márciusban kezdődött perben ugyanakkor kezdettől fogva azt hangsúlyozták, hogy bár a szovjet államosítás éles ellentétben áll az amerikai értékekkel, nem sértette a nemzetközi jogot, így az amerikai bíróságoknak nincs felhatalmazásuk arra, hogy értékeljék azt.

Rámutattak arra is, hogy a Konowaloffnak kedvező bírósági döntés feszültséghez vezetne az USA és Oroszország között, hiszen az orosz kormány már többször világossá tette, hogy legálisnak tekinti az államosítások során szerzett műtárgytulajdont.
Végül azért is megalapozatlan a kereset, mert a követelés mára elévült - érvelnek a Yale jogászai, akik a perhez múlt héten benyújtott, legújabb periratban arra is felhívják a figyelmet, hogy egy számukra kedvezőtlen bírósági döntés a kérdéses Van Gogh-festményen túl több tízmilliárd dollárnyi műtárgy tulajdoni jogait kérdőjelezné meg világszerte.