Az APS-szerkezet áramvivő sínje szigetelt és fedett, csak a motorkocsi alatti áramszedő "nyitja meg" a 750 voltos áram számára. A villamos elhaladtával pedig újra visszazárja, hogy óvja a szennyezéstől és a balesettől.

Az első, 3-5 kocsiból álló Citadis villamosokat 2003-ban Bordeaux belvárosában állították forgalomba, majd hamarosan eljutott Orleans-ba, Angers-ba, Reims-be, sőt a brazil fővárosba is. Idén már Dubaj is rendelt 11 szerelvényt.

A francia városok esetében a belső városrészek történelmi épületeinek, régi hídjainak és látképének óvása volt a cél az APS-rendszer alkalmazásával, Brazíliavárosban az, hogy elkerüljék a tágas közterületek behálózását vezetékekkel és oszlopokkal, az arab sejkségben pedig az, hogy védekezhessenek a homok ellen.

Sokakban felmerülhet a gondolat, hogy a megoldás igazán nem is új, hiszen 1879-ben már Siemens legelső kísérleti, gördülő villamos zsámolya is alulról kapott áramot, amint az első pesti villamos is 1887-ben a Nyugati-pályaudvar és a Király-utca között. De a metrók zöme sem felső vezetékről, hanem alulsó sínből nyeri az energiát.

Az ősvillamosok esetében azonban éppen az áramütés és az alsó vezeték sérülésének veszélye miatt tértek át a mai drága oszlopos-felsővezetékes-áramszedős rendszerre. Ezt figyelembe véve a XIX. századi problematikus megoldás XXI. századi korszerűsített, felújított változata valóban megérdemelte a díjat.

Az Alstom a világ második legnagyobb sínpályásjármű-gyártó cége. Ők állítják elő a francia TGV távolsági expresszeket, az új AGV motorvonatokat és a sínpályás világrekorderként 526 kilométer/óra sebességet elérő villanymozdonyt is. Magyarországra is szállítanak metrókocsikat.