Az MSZP miniszterelnök-jelöltje pénteken Budapesten sajtótájékoztatón Varga Mihály Fidesz-alelnök nyilatkozatára válaszolva közölte: a Fidesz által javasolt modellel hetven évre nőne a nyugdíjkorhatár, tíz-húsz százalékkal is csökkenhetnének a nyugdíjak, és az is előfordulhat, hogy a már most nyugdíjban lévőknek is kevesebb lesz a nyugdíja.
Hozzátette: azért csökkenhetne a mostani nyugdíjasok juttatása, mert a Fidesz nem kívánja kiegészíteni költségvetési forrásokból a nyugdíjkasszát.

A szocialista politikus azt tudakolta a Fidesztől és annak elnökétől Orbán Viktortól, hogy vajon tényleg a svéd modellt kívánják-e bevezetni.

Mesterházy Attila szerint a kormány elmúlt években tett intézkedései fenntarthatóvá tették a magyar nyugdíjrendszert, s nincs kényszer a modellváltásra.

Úgy vélte, a svéd modell bevezetése a magyar nyugdíjasok számára katasztrófát jelentene. "Mindenkinek nagyon fog fájni, függetlenül attól, hogy éppen már nyugdíjas az illető vagy nyugdíjba készül" - fogalmazott.

Az MSZP kormányfőjelöltje közölte: a svéd modell bevezetése egyértelmű értékválasztás jelez a Fidesz részéről; az ellenzéki párt egyrészt megszüntetné a gazdagokat megadóztató vagyonadót, másrészt saját választási ígéreteinek finanszírozásához a nyugdíjasoktól vonna el.

Mesterházy Attila az elmúlt időszak kormányzati intézkedések közül kiemelte, hogy január 1-jétől 4,1 százalékkal növekedtek a nyugdíjak, folytatódik a nyugdíjkorrekciós program, a 13. havi nyugdíj helyett nyugdíjprémium lesz, megszűnt a keresetkorlát.

Mint mondta, ezek az intézkedések azt üzenik a nyugdíjas társadalomnak, hogy a kormány a válság ellenére is tesz a nyugdíjasok helyzetének javításárért.

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke Figyelőben csütörtökön megjelent interjújában közölte: pártja kormányalakítása esetén felelevenítené azt a virtuális tőkésítési nyugdíjmodellt, amelyre az ezredfordulón tett már elvi kísérletet, ez adná az induló nyugdíj összegét, rendszerszinten pedig az éves nyugdíjkifizetések megegyeznének a járulékbefizetésekkel.

Kifejtette, hogy a befizetett nyugdíjjárulékot egyéni számlákon vezetnék. Amikor eljön a nyugdíjba vonulás ideje, a járadékot (a nyugdíj összegét) az addig befizetett összeg alapján állapítanák meg. Ezért nevezhető a rendszer virtuálisan tőkésítettnek. (Egy valós tőkefedezet melletti rendszerben a meglévő tőke adja ki a járadék összegét.)
Az új modell továbbra is felosztó-kirovó rendszerű lenne, tehát a gazdaságilag aktív népesség befizetéseiből fedeznék a nyugdíjasok havi járadékát. A virtuális tőkésítés csak a nyugdíj összegének - a havi járadéknak - a megállapítását szolgálná. A rendszer azonban alapvetően különbözne a mai felosztó-kirovó rendszertől: az adófizetők pénzét nem lehetne átcsoportosítani a nyugdíjkassza - évente akár több száz milliárd forintos - lyukainak a betömésére. A kifizetett nyugdíj nem lehetne több, mint a befizetett járulék.