A megkérdezett dánok, kanadaiak és franciák több mint hetvenöt százaléka minősítette egészségi állapotát jónak vagy nagyon jónak. A válaszoló kínaiaknak és törököknek azonban csupán egy harmada vélekedett így magáról. Az összesítésben utolsó helyen Oroszország végzett: a kutatásban részt vevő oroszoknak csak tizenhét százaléka mondta magát egészségesnek.

A darmstadti és a lundi egyetem kutatói kérésére huszonegy ország ezer-ezer lakosa becsülte fel egészségi állapotát telefonon vagy interneten keresztül. A három éven át tartó felmérés végeredményeként nagyon részletes adatbázishoz jutottak a tudósok.

"A megkérdezett személyek összesen a világ lakosságának felét teszik ki, ez az első ilyen óriási kiterjedésű kutatás" - mondta el a kutatásért felelős Martin Karlsson.

Kiemelte, hogy az adatok alapján a javak elosztása és a szegényebb emberek esetében a bevételek növekedése közvetlenül hozzájárul az egészségi állapot javulásához.

Az egyelőre nem tisztázott, hogy a társadalomban a javak egyenlő elosztása az egyetlen tényező-e, amely növeli az egészségügyi színvonalat. Nem világos, milyen jelentősége van az egészségbiztosítás hiányának, illetve meglétének, és hogy milyen szerepet játszik az egyén egészségében a kialakított szociális háló.