Barack Obama amerikai elnök megbízatásának első nagyszabású humanitárius katasztrófájával szembesülve első lépésként 100 millió dolláros segélyt ígért Haitinak, és példátlan méretű segélyakcióra adott utasítást, noha ez nagy terhet ró a válság miatt amúgy is feszített amerikai költségvetésre és a két háborúban is lekötött fegyveres erőkre.

Hillary Clinton külügyminiszter úgy nyilatkozott, "az Egyesült Államok Haitiban megpróbálja biztosítani a hatalmat, helyreállítani a kormányzást, és hozzálátni ahhoz, amit egy kormánynak általában tennie kell az újjáépítéshez". Tanulva a Katrina hurrikán katasztrófája után George Bush akkori elnöknek felrótt késlekedésből, a Fehér Ház csütörtökön is óráról órára tette közzé lépéseit. Az elnök bejelentette, hogy az amerikai segítség első hulláma már a helyszínre érkezett, és úton van Haiti felé a segítségül küldött erők fő csoportja összesen hat hadihajóval, rajtuk 5500 katonával.

Az első becslések szerint 300 ezer ember veszthette el otthonát a fővárosban, Port-au-Prince-ben, ahol a lakóépületek 50 százaléka megsemmisült vagy megrongálódott a keddi 7-es erősségű földrengésben. A nemzetközi vöröskereszt szerint a katasztrófában akár 50 ezer ember is életét veszthette. Hétezer halottat már eltemettek tömegsírokban. A holttesteket teherautókkal szállították a fővárosi központi kórházhoz, az intézet vezetője szerint a hullaháznál mintegy 1500 holtestet helyeztek fel. Egy fotós látta, hogy az emberek kétségbeesésükben két helyen is úttorlaszt emeltek holttestekből, tiltakozva a segélyek lassú megérkezése miatt.

Az ENSZ-hez eddig összesen 268,5 millió dollárnyi kormányzati és vállalati segélyfelajánlás érkezett. A két legnagyobb segélyösszeget - száz-száz millió dollárt - az Egyesült államok és a Világbank ajánlotta fel. Őket Nagy-Britannia, Ausztrália, Brazília és Kanada követi - sorrendben 10, 9,3, 5 és 4,8 millió dollárral -, míg az Európai Unió 4,37 millió dollárnak megfelelő pénzügyi segítséget ígért. Az ENSZ rendkívüli felhívásában 550 millió dollár felajánlást kér.