Elmúlt 20 évünket próbálják megfejteni...

Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének volt igazgatója a szombati zárónapon tartott előadásában azt mondta: a közéleti vitákban egyoldalúan használják a legitimitás kifejezést.

Ennek iskolapéldája a 2006-os őszi zavargások és az azt követő politikai válság megítélése: az ellenzék illegitimitásról beszélt, holott a szabályos demokratikus választások miatt nem mondhatta volna.

Bayer József szerint az ellenzék "delegitimációs stratégiája" kétségkívül gyengítette a kormányhatalom legitimitását, de nem szüntette meg. Ellenben nagy mértékben csökkentette az ország kormányozhatóságát, ellehetetlenített minden reformot, és megingatta a politikai elittel és az egész politikai rendszerrel szembeni közbizalmat - fejtette ki.

A politológus szerint ennek negatív hatásait még tapasztalni fogják a következő kormányok is, amelyeknek majd "elmulasztott reformokkal, zilált közállapotokkal" és társadalmi elégedetlenséggel kell szembesülniük.

Bayer József meglátása szerint amíg nem jön létre a gazdasági emelkedés általános közérzete és nem alakul ki egy új értékrend, amely találkozik az állampolgárok elemi igazságérzésével, nem várható a legitimációs deficit megszűnése.

Galló Béla politológus előadásban egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarország uniós csatlakozását követően "egyfajta külpolitikai tanácstalanság uralkodott el". A csatlakozás nem oldott meg elvárt célokat, nem lett kiegyensúlyozott regionális politika és a kisebbségvédelem kérdése sem rendeződött - mutatott rá.

Következtetéseit összefoglalva azt mondta, szerinte Magyarországnak a "föderatív szerkezet előnyösebb lenne" és, hogy "egységesebb, intelligensebb, és a belpolitikát nem kiteregető" nemzeti reprezentációra lenne szükség, ugyanis - mint fogalmazott - a külpolitikát a nemzeti konszenzus nélkül nem lehet hatásosan képviselni semmilyen fórumon.