Továbbra is szeszélyes államot látnak a KKV-k
Versenyképesség, üzleti környezet. Gyakran emlegetett, az ország rövidtávú boldogulása szempontjából mértékadónak tekintett kifejezések. Különösen közvetlen riválisainkéhoz, a közép-kelet-európai posztszocialista államokéhoz szokás mérni.
2010. január 18. hétfő 10:59 - Nagy András
A Gazdaságkutató Intézet (GKI) és a Microsoft Magyarország Kft. közös versenyképességi és üzleti környezeti értékelése 2009. negyedik negyedévéig terjedően szolgál információkkal.
Versenyképesség itthon és a környező országokban
A jelentés megállapítja, hogy 2009 harmadik negyedévében az előző három hónaphoz képest a versenyképességi index Magyarországon, Romániában, valamint Ausztriában is kismértékben (0,3-0,4 százalékkal) csökkent, a többi vizsgált viszont országban nőtt, a legerőteljesebben Csehországban és Szlovákiában (1,6, illetve 1,4 százalékkal), valamivel enyhébben pedig Lengyelországban és Szlovéniában (0,3, illetve 0,4százalékkal).
A makrogazdasági teljesítmény 2009 második negyedévéhez képest Csehországban dinamikusan (3,6százalékkal), Magyarországon és Lengyelországban kismértékben emelkedett, a többi vizsgált országban ugyanakkor csökkent, a leginkább Romániában. A gazdasági teljesítmény alakulását a GKI és a szoftvervállalat leginkább a válság, azon belül is a nyugat-európai felvevőpiacok változásaival, illetve az azokra adott válaszokkal magyarázza. Arról, hogy a válságkezelést tavaly áprilisban kezdő Bajnai-kormány mekkora szerepet játszik a halványan javuló produkcióban, mint tudjuk, itthon erősen megoszlanak a vélemények.
Csehország izmos eredménye leginkább egyébként a már említett külső tényezőre, vagyis export dinamikus növekedésére vezethető vissza. A nemzetközi viszonylatban még szintén kedvező, bár a csehországitól elmaradó magyar gazdasági teljesítmény szintén az év vége felé éledező felvevőpiacoknak köszönhető. Ám a mi esetünkben még az intenzívebb kivitel sem volt elegendő ahhoz, hogy a GDP is növekedjen – áll a jelentésben.
Még mindig borsos árat kell fizetünk korábbi hibáinkért
A 10 éves magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlaga 2008 elejétől 2009 első negyedévéig folyamatosan növekedett, majd a második negyedévben enyhén csökkent. A harmadik negyedévben – a magyar gazdaság iránti külső befektetői bizalom erősödésének jeleként – e mutató értéke igen jelentősen, mintegy 27%-kal csökkent. Ugyanakkor továbbra is igaz, hogy a közép-európai gazdaságok közül Magyarországnak kell szembesülnie az egyik legmagasabb kamatfelárral.
Az ún. munkatermelékenység, vagyis az egységnyi munkával létrehozott termelési mennyiség 2009 harmadik negyedévében Magyarországon kissé csökkent (0,8 százalékkal), míg a többi országban hol gyengébben, hol erőteljesebben nőtt. S bár tanulmány rámutat,hogy válság idején ezekkel a számokkal vigyázni kell, mert a viszonylag kedvezőtlen magyar teljesítmény „csak” a foglalkoztatottak számának csökkenése miatt van, a tény attól még tény marad: a régióban hazánkban a legpocsékabb a termelési hatékonyság. S erre az se vigasz, hogy például Szlovákia 4,9%-os termelékenység javulásának oka a foglalkoztatottak számának a mienknél jóval nagymértékű visszaesése volt, vagyis északi szomszédainknál a válság negatív foglalkoztatási hatásai valamivel később jelentkeztek.
A másik fontos versenyképességi tényező, a költség-versenyképesség tekintetében szerencsére több optimizmusra van okunk. Mint kiderült, ez a mutató 2009 harmadik negyedévében csak Romániában javult, a többi vizsgált országban kivétel nélkül romlott, ám a legkisebb mértékben Szlovákiában, Szlovéniában és Magyarországon. A tanulmány szerint Románia költség-versenyképességének javulása pusztán a Lei enyhe leértékelődésére vezethető vissza. A magyar teljesítmény pedig a munkaerőköltségek regionális összehasonlításban kedvező alakulásával magyarázható – áll az értékelésben, ami nyilván összefüggésben van egyes munkára rakódó terhek, valamint a bérek általános csökkenésével.
Üzleti környezet a Közép-Kelet Európai régióban
Tovább zuhannak a kicsik
Tovább nőtt az előző évhez képest azon kis- és középvállalkozások (kkv) aránya, amelyek csökkenő karácsonyi forgalomról számoltak be 2009-ben - közölte a Marketing Commando.hu tanácsadó cég online kutatásának megállapítását hétfőn. Az 1.000 megkérdezett vállalkozás 44 százalékának nőtt a bevétele, 34 százaléknak jelentősen csökkent a forgalma, 22 százaléka nem tapasztalt változást az előző év karácsonyához képest. A tanácsadó cég emlékeztet arra, hogy a 2009 januárban végzett kutatása szerint 2008-ban karácsonykor a cégek 38 százalékának stagnált, 21 százalékának csökkent, 41 százalékának nőtt a forgalma az előző év karácsonyához képest.
MTI
Elöljáróban annyit, hogy itthon az üzleti környezet 2007 elejétől 2009 elejéig szinte folyamatosan romlott. Az év hátralévő részében azonban ezt a romlást előbb szerény, majd jelentős növekedés követte. Az üzleti környezet ugyanakkor még 2009 harmadik negyedévében is jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól, ám a 2008 véginél már kedvezőbb képet mutat.
Az állam kiszámíthatatlansága a vállalkozások véleménye szerint a harmadik negyedévben lényegében nem változott – olvasható a jelentésben, e tényező említési gyakorisága legalábbis érdemben nem csökkent az előző időszakhoz képest. A válságkezelő kormány intézkedései tehát a vállalatok közérzetét nem befolyásolták jelentősen.
Az állam szeszélyessége mellett az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága sem változott érdemben. Ennek a mutató is jóval alacsonyabban van mint 2008-ban volt, de már magasabb a válság előtti időszak átlagánál. Persze a bizonytalan gazdálkodási környezet is leginkább a kisvállalkozókat zavarja, mert ők a leginkább sebezhetőbbek.
Az üzleti környezet alakulását jól jellemző új gépkocsi-eladások 2005 közepe óta lényegében folyamatosan csökkenő trendet követnek. 2008 vége óta az eladások valósággal zuhannak, ez jellemzi 2009 harmadik negyedévét is. Szóval, Magyarországon sajnos tényleg odébb van még a válság vége…
