A keringést felgyorsító fizikai aktivitás egészségügyi haszna vitán felül áll, mert segít megelőzni egyebek közt a szívérrendszeri betegségeket, a diabéteszt és az elhízást. Az Elin Ekblom-Bak által vezetett csoport azonban azt javasolja, hogy vezessenek be új meghatározást az inaktivitásra. "Az 'ülő életmódot' inkább az izmok inaktivitásaként kellene definiálni, mint a testmozgás hiányaként" - hangsúlyozzák a svéd szakemberek a British Journal of Sports Medicine című szakfolyóiratban.

A szerzők emlékeztetnek egy nemrégiben közzétett ausztrál vizsgálatra, amely megállapította, hogy minden egyes ülve töltött óra 26 százalékkal növelte a metabolikus szindróma kialakulását a nőknél, függetlenül attól, hogy mellette aktív testmozgást is végeztek. A metabolikus szindrómát a magas vérnyomás, a hasi elhízás, a magas koleszterinszint és az inzulinrezisztencia jellemzi.

A legújabb kutatások felhívták a figyelmet egy enzim, a lipoprotein lipáz (LPL) kulcsszerepére. Ez az enzim a testzsír lebontásában működik közre. Állatkísérletekből kiderült, hogy az LPL aktivitása jóval alacsonyabb volt azoknál a patkányoknál, amelyeket nem hagytak jönni-menni, ezáltal csökkent izomaktivitásra kényszerítettek.

A kutatók úgy vélik, hogy a helyi izomaktivitás általános fenntartása fontosabb, mint az izom-összehúzódások erőssége. Ez azt jelenti, hogy nem csak gyakori testmozgásra van szüksége egészsége megőrzéséhez az embernek, de arra is figyelni kell, hogy kerülje a hosszú egy helyben ülést. A lift használata helyett a lépcsőjárást, az íróasztalnál végzett munka gyakori, pár perces megszakítását, autózás helyett sok gyaloglást ajánlanak a szakemberek.