Kereskedelmi krízis: kormányváltás hoz fordulatot?
Kitartóan zuhan a kiskereskedelmi forgalmunk immár több mint három éve. Vásárlókedvünket még a konvergencia program kezdte tépázni, a 2008 őszén érkező válság csak ráerősített erre. Hol a gödör alja, mit lehet ott csinálni, és mi lesz, ami kihúz minket belőle?
2010. január 27. szerda 08:10 - Nagy András
Várakozni nem tilos, sőt!
A Baltikumon nagyon nem megy a bolt
Az Eurostat szerint 2009. novemberében Európában is tovább folytatódott a kiskereskedelmi forgalom volumenének csökkenése; ennek mértéke az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 2,1, az eurózóna országaiban 4,0% volt az előző év azonos havihoz viszonyítva. A nem teljes körű adatok szerint növekedést Lengyelországban, Belgiumban, Svédországban, Nagy-Britanniában mértek, a balti államokban viszont továbbra is jelentős a csökkenés.
KSH
A másik ok a tavaszi választásokban rejlik – mondja az OKSZ főtitkára. Országgyűlési választások előtt - politikai hovatartozástól függetlenül - mindig érezhető egyfajta várakozás az embereken, s ha ez a várakozás valamiféle jövőbe vetett bizalommá alakul, abból a kereskedőknek is meglehet a maguk haszna – ad magyarázatot a szakértő. A bizakodó vásárló mindig jobb, mint a pesszimista fogyasztó – állítja. Ha pedig a kormányváltás bármilyen, a vásárlóerővel összefüggésben álló gazdaságpolitikai fordulatot véghez tud vinni, az további löketet adhat – mondja. Ezzel együtt azt mondja, valódi fordulópontot majd csak a nyár vége hozhat, attól függően, hogyan alakul a hazai gazdaságpolitika.
Vámos úgy véli, a válság az összes üzlettípust egyformán érinti, legyen szó hipemarketről vagy a legkisebb vidéki szatócsboltról. Azonban boltonként eltérő védekező képességről kell beszélni. Ami tény: Magyarországon az elmúlt két évben közel tízezerrel csökkent az értékesítőhelyek száma és a legnagyobb arányban a ma már semmi tartalékkal nem rendelkező a kisvállalkozások mondanak csődöt.
Kevés szó esik róla, de ennek folytán idekívánkozik: a gazdasági krízis elbocsátási hulláma arányosan talán épp a kereskedelembe öntött be legmagasabban. A kereskedelmi alkalmazottak száma az OKSZ adatai szerint a2008 ősze óta 28 ezerrel csökkent, ami annak fényében megdöbbentő, hogy a kormányszóvivő az év elején összesen 70-80 ezer munkahely válság miatti megszűnéséről beszélt.
A túlélés törvényei
Milyen túlélő stratégiákat alkalmaznak a kereskedők? – kérdeztük a szakma képviselőjét. Legtöbbet ilyenkor az akciókról szokás beszélni, az árleszállításoknak is megvan ugyanakkor a maga határa – állítja Vámos. A kiárusítás ugyanis az árbevétel egy részéről való lemondást jelenti, s közel sem biztos, hogy az ezzel taktikával a boltba csalogatott vevő a leértékelt árún kívül másér is hajlandó lesz pénzt áldozni. A tapasztalatok legalábbis azt mutatják, hogy az idei év eleje is a veszteségtermelésé lesz.
A másik lehetőség, ami a boltosok előtt áll a költségcsökkentés, amely a leggyakrabban a már említett leépítésekben ölt testet. Ennek is megvannak azonban maga korlátai – mondja Vámos, példaként említve, hogy sok kisvállalkozó egy ideje ma már maga áll a pult mögé vagy a raktárba.
A harmadik út, bár erről nem igen szokás beszélni, pedig a feketézés – mondja az OKSZ főtitkára. A „félrelépő” vállalkozások Vámos szerint azonban belekényszerülnek a feketegazdaságba, azáltal, hogy nem tudnak minden adót befizetni. Nem tett jót az illegális kereskedelemnek az áfa emelése sem – állítja. Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a Bajnai kormány a vállalkozói járulékcsökkentéssel érdemben csökkentette is a cégek adóterheit.
A legnagyobb kérdés tehát ismét csak a következő: képes lesz-e a következő kormány a rendkívül szűk költségvetési mozgástérből kikecmeregve olyan pályára állítani a reálgazdaságot (s benne a kereskedelmi szektort), amely alapja lehet az immár több mint három esztendeje csak áhított növekedésnek?