A döntés?

Az alkotmánybíróság döntése kimondja, önmagában az ingatlanadó nem alkotmány-ellenes, sőt az sem, hogy annak értékét a tulajdonos állapítja meg és fizet utána adót, ha kell - ezt hívják önadózásnak. Az Alkotmánybíróságnak csupán azzal van baja, hogyha a között az ár között, amit a tulajdonos, és amit az APEH megállapít, több mint 10 százalékos különbség van, akkor a tulajdonos büntetést kap. Ugyanis egy lakás árának megítélésében rengeteg minden közrejátszhat, és más-más szempontokat figyelembe véve simán kijöhet 30-40 százalék különbség is.

Ezen hivatott volna segíteni a még mindig nem megfelelően működő vagyonadó-kalkulátor. Ám nem mindenki ért az internethez, vagyonadót viszont mindenkinek kell fizetnie, ami viszont nagy eséllyel - a különböző számítási technikák miatt - büntetéssel járt volna. Ez pedig az AB szerint jogbizonytalanságot jelent, ami sérti a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot, így alkotmányellenes. A vagyonadó többi része - gépkocsikra, légi és vízi járművekre kivetett adó, valamint a tételes eho eltörlése - hatályban marad.

Pénzügyi szempontból

A döntés azt is jelenti, hogy az államháztartási hiány mintegy 40-50 milliárd forinttal nő - ennyivel számoltak bevételként - ami igencsak megnehezíti mind az IMF elvárásainak való megfelelést, mind a felelős gazdálkodást a kampány és ígéretbetartások évében. Épp ezért kérdéses, hogy vissza lehet-e, és vissza akarják-e hozni a vagyonadót kormányváltás előtt - vagy után.

A kormány közleménye, és folyosói pletykák szerint először arra lehetett gondolni, hogy igen - a meredekebb állítások alapján már most készen van a B, C és D verzió is - de aztán, Bajnai Gordon nyilatkozata után gyökeret vert a nemleges válasz - ugyanis a lépés rettentő kockázatos lett volna (ennek részleteiről a következő fejezetben olvashat). A közlemény szerint azt is megvizsgálják majd, hogy miként lehet a kieső összegeket pótolni, akár lefaragásokkal, akár újabb adók bevezetésével.

A szakértők álláspontja megoszlik az AB döntésének kérdésében: egyesek szerint az AB túlreagálta a dolgot, atomfegyvert vetett be egy galamb ellen, és sokan emlegetik fel azt, hogy az illetékrendszerünk sok problémát kompenzál azok közül, amit az AB felvetett.

Mások teljesen jogosnak tartják, és üdvözlik az AB döntését - köztük van az állampolgári jogok ombudsmanja is, aki személyesen is megtámadta a törvényt az Alkotmánybíróságon. Ám abban a legtöbben egyetértettek, hogy előbb, vagy utóbb be kell majd vezetni valamilyen formában az ingatlanadót. Komoly vitát szervez erről szerda estére a Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezete, amelynek végeztével sok mindenre fény derülhet.

Pártok: Nyertesek, vesztesek, álláspontok

A döntés legnagyobb vesztese egyértelműen a szakértői kormány, és a mögötte álló MSZP. Nem csak azért, mert így nagyobb lesz a 2010-es államháztartási hiány mint várták, vagy mert nem bírtak úgy összerakni egy több hónapig tervezett törvényt, hogy az ne legyen alkotmányellenes. Hanem azért, mert ezzel a döntéssel az egész válságkezelés megkérdőjeleződik, ugyanis az ingatlanadó az egész intézkedés-sorozat egyik jelképe volt - amely most romba dőlt. Érthető, hogy az MSZP nem tud hirtelen mit reagálni a hírre, Nyakó István szerint, még „elemzik” az AB részletes indoklását.

Természetesen nem volt kizárt, hogy az MSZP egy apró törvénymódosítással, pár hét alatt visszaállítja az ingatlanadót - azonban ez több ponton is veszélyes lehetett volna. Egyrészt az intézkedés kampányidőszakban biztosan nem tartozna bele a párt népszerűségét növelő lépések csokrába, és a szociknak minden apró százalék létkérdés. Másrészt pedig annyira megkavarná az idei adóbevallást, hogy az komoly problémákat szülne - ami miatt még azok is elfordulnának az ingatlanadótól, akik eddig támogatták. Ráadásul ez csak az egyik állásfoglalás volt az AB-től az ingatlanadóval kapcsolatban, további 27 kifogás vizsgálata hátra van. Így lehet, ha vissza is állítanák, pár hét múlva az AB ismét eltörölné.

Fidesz

A legnagyobb nyertese a döntésnek a Fidesz, aki már hónapokkal ezelőtt bejelentette, hogy kormányra kerülése esetén egyik első intézkedése lesz eltörölni a vagyonadót - ami ekkor sok gazdasági szakértő - és az IMF - rosszallását kiváltotta volna. Így viszont nem kell semmit tenniük, várható következmények nélkül ünnepelhetnek, hogy a „középosztály megnyomorítására kitervelt elképzelése ez egyszer dugába dőlt” - fogalmazott Halász Zsuzsa, a KDNP szóvivője.

MDF

Az MDF biztos nem örül a döntésnek, ugyanis programjukban minden ingatlanra kiterjedő, gigászi (500 milliárd forint) bevételt elérő, helyi önkormányzatoknak fizetendő ingatlanadót javasoltak. Furcsa mód az SZDSZ viszont üdvözölte AB döntését, pedig ők az MDF-el közös listáról tárgyalnak, ami általában valamennyire közös nézeteket is jelent…

Jobbik

A Jobbik 88 oldalas programjában egy szó sem esett az ingatlanadóról, így megkerestük Lenhardt Balázs, a párt gazdasági kabinetjének vezetőjét. Ő elmondta, hogy a Jobbik a jelenlegi módon nem támogatja az ingatlanadó bevezetését, ám az alapötlettel egyetértenek, de ahhoz megfelelő ingatlan-érték számítás lenne szükséges. A párt elképzelései szerint csak a legértékesebb ingatlanokat terhelnék (60 millió forint felett), és kiemelten azokat, akik a személyi jövedelem-adójuk alapján nem lennének képesek egy akkora értékű házat vásárolni - a befolyt összeg pedig nem az államhoz, hanem az önkormányzatokhoz folyna be.

LMP

A Lehet Más a Politika korábban is elutasította az ingatlanadó jelenlegi formáját - közölték megkeresésünkre. A párt szerint ahol az ingatlanadónak szerepe lehet, az egy egységes, önkormányzati bevételt jelentő ingatlanadó, ami kiváltaná a jelenlegi helyi adókat, és kiterjedne magán és üzleti ingatlanokra is - természetesen mindenféle értékhatár nélkül. , mértéke pedig az infrastruktúra fejlettségétől függene. Ehhez társulna a az LMp elképzelései szerint telekspekulációkat és túlzott beépítéseket megakadályozandó, úgynevezett ”srófadó”.

Hogy az ingatlanadó egyszer visszajön-e, az kérdéses. Külföldön egyre több helyen vetül fel, és ahol már létezik, ott se szidják sokat. Ráadásul mint az látható, sok párt elképzelése közt szerepel a bevezetése, ám mindegyikük az önkormányzatok körébe tartozó adófajtának tekinti - így ha újra reálisan megjelenik, valószínűleg ebben az irányban indul majd el.