Bajnai: erősíteni kell a demokráciát, nem kiüresíteni

Bajnai Gordon a Köztársaság napja alkalmából rendezett konferencián hétfőn a Parlamentben azt mondta, hogy a harmadik Magyar Köztársaság alapjai, a demokratikus intézmények erősek; változtatni kell viszont a mentalitáson, a viselkedésen.

Úgy vélekedett: az ország hosszú távú jövője, állapota, a nemzet sorsa elsősorban nem azon múlik, hogy ki a miniszterelnök. "Hanem azon, hogy mi, a köztársaság hívei, az ország polgárai hogyan érvényesítjük, védjük a számunkra fontos értékeket a hétköznapokban, hogy hogyan működtetjük az országot, milyen módon viszonyulunk egymáshoz, a hatalomhoz és az igazán fontos ügyekhez" - fogalmazott.

A miniszterelnök szerint az intézmények stabilitásának biztosítása, azok megőrzése, megvédése a feladat, és erre most, kampány idején különösen fontos felhívni a figyelmet. "Stabilitás az intézményekben, változás a mentalitásban, ez szolgálja a köztársaságot" - hangsúlyozta

Leszögezte: működik a demokrácia, stabil a jogrend, erős az alkotmány. "A köztársaság alapját veszélyezteti, aki az alkotmányt támadja, vagy akár csak lebecsüli annak szellemét" - fogalmazott Bajnai Gordon.

A kormányfő kifejtette: veszélyes azt állítani, vagy sugallni, hogy az alkotmányt nem kell tisztelni; az alkotmány nem "gyurma, amit kényük-kedvük szerint alakíthatnak" akár azok, akiknek esetleg erre megvan a parlamenti többségük.

Bajnai Gordon szerint a kampány elején minden indulónak egyértelművé tennie, hogy az alkotmányt tiszteli, tiszteletben tartja, annak esetlegesen indokolt módosítása nem történhet meg aktuális hatalmi törekvések miatt, csak széles politikai társadalmi egyetértés alapján. A kormányfő megfontolandónak nevezte az Alkotmánybíróság elnökének korábbi felvetését, amely szerint érdemes lenne szigorítani az alkotmánymódosítás lehetőségét.

A köztársaság demokratikus intézményrendszerének elemei közül kiemelte még az Alkotmánybíróságot, az Országgyűlést, a Magyar Nemzeti Bankot és az igazságszolgáltatást. Mint mondta, elutasítja azokat a gondolatokat, amelyek az Alkotmánybíróság függetlenségét veszélyeztetik.

A parlamenttel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: "nem arra való, hogy onnan kivonuljunk, hanem, hogy oda bejárjon, akinek ez a dolga, hogy meghallgasson és megfontoljon minden ellenérvet".

A gazdasági válságkezelés idején megtapasztalhattuk, milyen fontos szerepe van a nemzeti banki függetlenségnek - emelte ki.

Leszögezte: a politikai csatákból teljesen ki kell hagyni az igazságszolgáltatást; a bíróságok és ügyészségek pártatlan működése elengedhetetlen egy modern köztársaságban. Ezzel kapcsolatban Bajnai Gordon azt mondta még: elfogadhatatlan, ha a politikai ígéretek azt sugallják, hogy a kormány befolyással lesz a tőle független igazságszolgáltatásra.

Kiemelte: fontos az is, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét működtetők is tudják, az ő feladatuk, küldetésük sokkal fontosabb, mint a politikai szimpátiájuk, mert az ő szakmájuk ethosza éppen az, hogy akár az aktuálisan uralkodó politikai kurzussal szemben is védeniük kell a demokrácia alapvető értékeit: a jogérvényesítést és a bűnüldözést.

A demokratikus viselkedésről szólva Bajnai Gordon azt hangsúlyozta: változtatni kell a közösséghez és egymáshoz való hozzáálláson, mert ha nem, akkor minden marad a régiben, és abból nem lesz sem közösségi, sem egyéni gyarapodás.

Úgy vélte: Magyarország megújításának legnagyobb akadálya, hogy a részérdekek kerülnek a közérdek elé, a részérdekek egymással való küzdelme vagy éppen torz kiegyezése mindig "felzabálja a közjót". A kormányfő szerint az államot költségeiben kisebbé, de működésében erősebbé kell tenni.

A miniszterelnök a politikusokról szólva úgy fogalmazott: el kell várni, hogy csak arra kérjenek felhatalmazást, ami az ország érdeke, "senki ne akarjon handabandázással, szemfényvesztéssel, felelőtlenséggel, illúziókeltéssel hatalomra jutni".

Szerinte öt területen kell minden korábbinál nagyobb erőfeszítést tenni és korábban nem tapasztalt egyetértésre jutni. Ide sorolta a foglalkoztatás növelését, az oktatás minőségi és tartalmi megújítását, cigányság beilleszkedésének kérdését, azt, hogy választ kell adni szélsőségek okozta egyre nagyobb fenyegetésre, illetve azt, hogy vissza kell szerezni a politika megingott hitelét.

A szélsőségekkel kapcsolatban leszögezte: küzdeni kell a szélsőjobboldallal, jelenjen meg akár az utcán, újfasiszta jelképek alatt, egyenruhában masírozva, vagy legyen jelen akár az Európai Parlament üléstermében, ugyanabban az egyenruhában, vagy jelenjen meg a magyar parlament küszöbén.

A kampányról szólva azt emelte ki, hogy pártok közötti különbségtétel egyik tesztje lehetne, ha megnézik, ki mit tett a válság kezeléséért. Úgy vélte, az adja a felelősségvállalás igazi értékét, hogy vannak, akik képesek felülemelkedni saját rövid távú politikai érdekeiken szolgálva az ország hosszú távú érdekeit szolgálva.

A válságból kifelé vezető úton két fő ellenséggel kell megküzdeni - fejtette ki a kormányfő. Az egyik ellenség a csodavárás, mert "csodák nincsenek, csak csodát ígérő Cipollák", a másik ellenség a reményvesztettség, az önmagunkba vetett hit feladása - fűzte hozzá.
Bajnai Gordon vastapsot kapott a konferencia résztvevőitől beszédét követően.