Ugyanakkor Jávor megjegyzi, hogy a tömegközeledés használók aránya 50 százalék körüli, ami jó pont, elvégre magasabb az európai átlagnál - mindezt annak ellenére, hogy az ökológus szerint erre a fővárosi önkormányzat nem fordít kellő figyelmet és pénzt. Jávor élesen bírálta továbbá a főváros településfejlesztésének irányát, a zöld felületek helyzetének kezelését, és a környezeti szempontok érvényesülését a városüzemeltetésben, mondván a főváros ezekben elszomorító teljesítményt nyújt - és ezt vélhetően Európa is észreveszi majd a pályázat során.

Ellenben Jávor szerint egy másik pályázatra, az Európa Biodiverzivitás Fővárosa címére nem lenne teljesen esélytelen Budapest, ugyanis a főváros természetföldrajzi adottságai ebből a szempontból roppant kedvezőek. Példának a Sas-hegy természetvédelmi körzetét, a Naplás-tavat, a Hajógyári szigetet és élővilágukat hozza fel. Azonban azt is megjegyzi, hogy ezen természeti értékeket nagyon komoly veszélyek fenyegetik - elsősorban a beépítés - így ezekre a városvezetésnek, és a helyi önkormányzatoknak fokozottan kellene figyelniük - már csak a pályázat sikeressége végett is.

A főváros szempontja

Kérdéseinkkel természetesen megkerestük a Fővárosi Önkormányzatot is, akik elmondták, hogy a pályázat a kerületi önkormányzatok és a civil szervezetek bevonásával készült el. Előnyként emelték ki, hogy 2008-ban Budapest megnyerte az Európai Mobilitási Díjat, tavaly csatlakozott a Covenant of Mayors dokumentumhoz (európai nagyvárosok polgármestereinek környezetvédelmi vállalásai 2020-ig), az évről évre népszerűbb Critical Mass nevű kerékpáros megmozdulást, illetve hogy „fővárosunk a kedvezőtlen történeti adottságok és működési viszonyok között is az európai középmezőnyben szerepel az eddigi környezetvédelmi összehasonlítások szerint”. Ezek alapján az önkormányzat szerint „eséllyel pályázunk az Európa Zöld Fővárosa címre."

A Fővárosi Önkormányzat adatai szerint a tömegközlekedés és a gépkocsi közlekedés aránya 60:40 a közösségi közlekedési eszközök javára, ami épp a bécsi fordítottja - és így „élen jár” Európában. Hozzáteszik, hogy „ebben szerepet játszik a BKV nemzetközi szinten is jónak mondható elérhetősége, járatsűrűsége,” aminek a megítélése a felmérések szerint sokkal jobb az azt használók, mint a személygépkocsival közlekedők körében. A kerékpározók arányát „átlagosnak” nevezik - ami elviekben azt jelentené, hogy jó időben állandóan tömve vannak a kerékpárutak. Megújuló energiaforrások alkalmazása tekintetében szintén „az európai átlag körül” vagyunk.

„A károsanyag-kibocsátás nagyjából az ország és a város gazdasági fejlettségének megfelelő” - érkezik a következő, nem túl pontos adat. Hozzáteszik, hogy a károsanyag-kibocsátás nagyobb része a közlekedésből származik (aminek nagy része ugye tömegközlekedés...- a szerk.), ám ezért mégis a közterületek szűkösségét, és a túlzsúfolt gépkocsiállományt okolják, pontosabban a „fogyasztói társadalom vívmányaként” értelmezett gépkocsi-használatot. Légszennyezettség tekintetében Budapest „európai összehasonlításban közepesnek mondható: a skandináv városokban tisztább a levegő, a mediterrán városokban jóval szennyezettebb.”

A P+R parkolók számában már viszonyítási adatokat sem közölnek, csupán némi öndicséret után megjegyzik, hogy ezek építése elvikben nagyban folyik: „Az elmúlt években Budapesten és az agglomerációban is gyors ütemű fejlesztések indultak meg ezen a téren, és a következő egy-két évben továbbiak várhatók. Idén a Fővárosi Önkormányzat cége, a Parking Kft. az érintett kerületi önkormányzatokkal és a MÁV-val közösen további 570 db P+R parkoló és 120 db kerékpártároló (B+R) helyet létesít, az agglomerációban pedig több mint 1.300 P+R parkoló jöhet létre.”

Vízveszteség tekintetében közelében sem vagyunk a fent említett 5 százalékhoz, igaz az 1996-os 22,6 százalékot 2009-re sikerült letornásznunk 16,5 százalékos szintre, ami csökkenő vízfogyasztással számolva nem is rossz arány. Fűtés terén „a FŐTÁV a nagy hőveszteséggel üzemelő távhő-vezetékeket folyamatosan korszerű, előreszigetelt, közvetlenül földbe fektetett vezetékekre cseréli le - a folyamat eredményeként az előreszigetelt távvezetékek összes nyomvonalhossza elérte a 170 km-t” Ennek eredményeképp a budapesti távfűtés szállítási hővesztesége alig haladja meg a 9-9,5 százalékot.

Az eljárás

A pályázatokat az úgynevezett Bíráló Bizottság fogja eldönteni, amely az Európai Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az ICLEI (Helyi Önkormányzatok a Fenntarthatóságért), az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E), az Európai Fővárosok Uniója és a Régiók Bizottsága delegáltjaiból áll. Eme bizottság március végéig értékeli az első körös nevezőket, majd azoktól, akik bejutottak a második fordulóba (8 város), újabb dokumentumokat (térképek, programok, jogszabályok) kér be. Ezeket szeptember végéig értékeli, és októberben meghozza a végső döntést, hogy ki lesz 2012-ben és 2013-ban Európa Zöld Fővárosa.

Annyiban van csak igazuk a fővárosiaknak, hogy beadni be lehet a pályázatot, még ha esélyünk sincs nyerni - legalább elmondhatják, hogy „,megpróbáltuk”. Elvégre - amint azt a közgyűlés beterjesztésében meg is jegyzik - csak egy 80 oldalas angol dokumentumot kell elküldeni, és az adatlapokat kitölteni. Ha meg valami csoda folyamán még is kijutnánk, akkor még mindig lehet dönteni a „pályázattól való elállástól”. Csak az a kérdés, hogy mennyire éri meg az esélytelenek nyugalmával indulni egy olyan versenyen, amelyen még fel is hívjuk a figyelmet fővárosunk katasztrofális állapotára?

A fővárosi közgyűléshez benyújtott indítvány szerint a bizottság jelenleg nem a legzöldebb várost, hanem azt, „ahol a környezetvédelem és a tudatos közlekedés tendenciái előremutatnak egy jobb és élhetőbb város irányába.” Ám ha ez igaz is lenne, és a Bizottság tényleg favorizálná valamennyire az új tagállamokat, Budapestnek - a fentiek alapján - akkor se lenne túl sok esélye. Rossz nyelvek szerint azonban, ha Pécs lett Európa Kulturális Fővárosa, akkor simán lehet Budapest Európa Zöld Fővárosa...