Szó sem igaz a cégek növekvő optimizmusából?
"Észrevehetetlenül semmitmondó intézkedés", illetve "még kozmetikázásnak is kevés". Ezekkel a szavakkal illeti Éliás Ádám, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének elnöke a kormány kkv-kat segítő lépéseit.
2010. február 5. péntek 07:39 - Nagy András
Javultak a 2010-re szóló hazai vállalkozói várakozások januárban – írtuk az Ecostat friss felmérésére hivatkozva. A kutatás szerint ugyanis a nagyvállalati TOP-100 konjunktúra-index értéke egy hónap alatt több mint 3 százalékponttal 71,8 százalékra, a kis- és középvállalati indexé 7 százalékponttal 67,8 százalékra emelkedett úgy, hogy decemberben még csökkentek ugyanezek a mutatók.
„Az ország legnagyobb problémája, hogy a hazugság polgárjogot nyert”
Kemény kritikával illette a hazai gazdasági és politikai élet vezetőit Vizi E. Szilveszter a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége és a Vasegerszegi Közéleti Klub rendezvényén tartott előadásában csütörtökön. Az MTA korábbi elnöke a tudóstársadalmat is felelősnek tartja a kialakult helyzet miatt.
A hazai vállalkozók optimista hangulatáról szóló hír azonban túl szépnek tűnt ahhoz, hogy egy az egyben igaznak fogadjuk el, ezért aztán alternatív információs csatornákon is útnak indultunk, hátha közelebb kerülünk az igazsághoz.
Utunk először a Demján Sándor nevével fémjelzett Vállalkozók Országos Szövetségéhez vezetett, ahol Dr. Dávid Ferenc, főtitkár többek közt arról számolt be, hogy a kormány által legutóbb Brüsszelbe küldött makrogazdasági adatok sem feltétlenül hurráoptimizmusról tanúskodnak, igaz, elismerte, hogy pánikhangulatot sem éreznek már a partnereiknél.
„Ez a jelentés egyáltalán nem tükrözi a magyar kis- és középvállalkozások hangulatát, nem reflektál tényleges problémáikra.” Ez már Éliás Ádám, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) elnökének sommás véleménye. Éliás korábban sem rejtette véka alá sarkos meglátását, ha a hazai kkv-kat érintő kérdésekről volt szó. Sőt, nem egyszer látványos akciókkal igyekezett érvényt szerezni a kisvállalkozók érdekeinek.
Egy ízben például azzal hívta fel magára az országos sajtó figyelmét, hogy negyven emberével nemes egyszerűséggel nekilátott visszabontani egy szegedi épületet, mert annak fővállalkozója vonakodott kifizetni a VÉSZ-hez forduló alvállalkozókat. Egy másik alkalommal az APEH Haller utcai székházának előterét lepték el Éliás aktivistái - néhány raklapnyi téglával a kezükben. Ennek az akciónak a két sarokkal arrébb fekvő ferencvárosi rendőrkapitányság járőrei vetettek véget.
Aki a kicsit becsüli
Az Ecostat konkrét adatait látva Éliás már úgy fogalmaz, „ebből egy szó sem igaz”. Bár nem tudja, hogy az Ecostat milyen kérdéseket tett fel a vállalatvezetőknek, biztos abban, hogy a kkv-k valódi problémáit nem lehet felmérni pusztán a makro mutatók elemzésével. Több tízezer vállalkozás dőlt be az elmúlt években, és további tízezer várható - mondja, hozzátéve, hogy mindehhez semmi köze a pénzügyi-gazdasági világválságnak. Ezért arra a következtetésre jut, az Ecostat által közölt hangulatjavulás maximum a válsággal kapcsolatos kilátásokra vonatkozhat, de semmiképpen sem a kkv-szektor általános veszélyeztetettségére.
A problémát Éliás egyetlen mondatba sűrítve úgy fogalmazza meg, hogy Magyarországon „halálos egzisztenciális veszélyeztetettség nélkül már nem lehet vállalkozni, olyan mértékben elharapózott az a divat, hogy nem fizetik ki az elvégzett munkát”. Ez egy sorsdöntő kérdés, de akik ezekkel a számokkal törődnek, nem is mérik fel, milyen ingoványos talajra tévedt a magyar vállalkozói réteg a körbetartozások és fizetésmulasztások miatt, ráadásul a közhatalom sem hajlandó a törvényi keretek erősítésére – teszi hozzá.
Mi a helyzet a kormány által tavaly ősszel épp e problémakör orvoslására létrehozott Biztos Kéz Programmal? - kérdezzük. Éliás szerint a Biztos Kéz elve ugyan pozitív, azonban a problémát - legalábbis jelen formájában - nem oldja meg. Az elnök leginkább azt kifogásolja, hogy magánberuházások esetén minimum 1,2 milliárd forinthoz köti a fedezetkezelő jelenlétét, ami azt jelenti, hogy csak az 1,2 milliárdnál drágább beruházásoknál kötelező felügyelő szervet beiktatni - ezeknél is csak 2010 áprilisától.
Márpedig ilyen drága invesztáció a magánszektorban gyakorlatilag elképzelhetetlen, még egy jókora lakópark esetében is. Ezzel szemben az állami megrendelések esetében már 90 millió forint felett kötelező megoldani a törvényes fedezetkezelést. A Biztos Kéz tehát épp abba a vállalkozói szegmensbe lesz képtelen „belenyúlni”, ahol a legnagyobb szükség lenne rá - mondja.
„Észrevehetetlenül semmitmondó intézkedés”, illetve „még kozmetikázásnak is kevés”. Éliás Ádám ezekkel a szavakkal kommentálja a kormány által január elsejével életbe léptetett adó-és járulékkedvezményeket, érzékeltetve, hogy szerinte mennyit romlott az elmúlt években a hazai kkv-k helyzete.