Félidőben az ortodox farsang

A maszlenyica az oroszok egy részének az első ezredforduló idején történt kereszténnyé válása óta a húsvét előtti nagyböjt utolsó hetére esik. Fő elemei Oroszországban a kelesztett tésztából készült palacsinta, a napkorong jelképe, a telet jelképező szalmabáb égetése és a népi mulatságok.

Korábban a maszlenyicát a tavaszi napéjegyenlőség előtti és az azt követő héten ünnepelték. A kereszténység felvétele után megmaradt ugyan az ünnep, de elmozdították, hogy ne essen egybe a nagyböjttel, és egy hétre rövidítették.
A nép körében az ortodox farsang minden egyes napjának külön elnevezése és szokásai vannak.

Hétfőn megjelentek a mutatványos bódék és a hinták, és a módosabbak hozzáláttak a palacsintasütéshez. Kedden a fiatalokat, rokonokat ismerősöket látják vendégül palacsintára, szerdán az anyósok hívják meg vejüket és más vendégeket. Ezen a napon - és pénteken - a templomokban nem tartanak istentiszteletet, csak egy nagyböjti imát olvasnak fel.

Csütörtökön éri el a mulatság a csúcsát: mindenki kivonult a mutatványos bódékhoz, különféle hintákhoz, lovas versenyeket, ökölharcokat, kötélhúzást, zajos murikat rendeznek. Egyes helyeken részben még ma is él a hagyomány. Moszkvában például a Kreml mellett palacsintát osztogatnak, Kolomenszkojéban, az ottani műemlékek körüli területen mutatványosok, hagyományos orosz hinták, éttermek, vásári árusok és palacsintasütők várják az ünnepelni vágyókat.

Pénteken, az anyósok estéjén a vőknek kell meghívni az anyósukat, szombaton a fiatalasszonyok hívják meg sógornőiket, és aki csak nemrég ment férjhez, az megajándékozza sógornőjét, és egész héten minden összejövetelen palacsintát esznek.

Vasárnap, a maszlenyica utolsó napján az esti istentiszteleten a papok bocsánatot kérnek egymástól és a hívőktől, aztán az utóbbiak - egymás felé meghajolva - egymástól.
Az ortodox egyház szerint a maszlenyica célja a közelállókkal való kibékülés, a sérelmek megbocsátása, a felkészülés a nagyböjtre, és arra kell felhasználni, hogy az ember jó légkörben találkozzon rokonaival, barátaival, és jótékonykodjon.

És íme egy az ilyenkor használt számtalan palacsintarecept közül: 40 dekagramm búzaliszt, 2-3 pohár tej, 2 tojás, két evőkanál megolvasztott vaj, 20 gramm élesztő, egy teáskanál cukor és egy csipetnyi só kell hozzá. Kevéske tejben meg kell futtatni az élesztőt, majd hozzá kell tenni és jól el kell keverni a többi hozzávalót, utoljára a lisztet, s legvégül a maradék tejet, amelyet előbb fel kell melegíteni mintegy 40 fokra.

Mindezt hagyni kell kelni, s akkor kell kezdeni sütni, amikor a tészta már megkelt, és éppen kezd összeesni. Az orosz háziasszonyok a Magyarországon megszokottnál vastagabb, kész palacsinta mindkét oldalát megkenik vajjal, s úgy teszik az asztalra, hozzá kis tálkákban a belevalót: kaviárt, füstölt lazacot, gombát, húspástétomot, gombát, hozzá petrezselymet, kaprot, ritkábban mézet, vagy gyümölcsbefőttet.