2009-ben az ipari termelés 17,7%-kal alacsonyabb volt, mint 2008-ban – állapítja meg a statisztikai hivatal (KSH) legfrissebb jelentése első mondatában. Jól is teszi, hogy – bár az anyag eredetileg a 2009. decemberi ipari termelési adatokról szól – ezzel kezdi, mert ehhez képest minden szám pusztán púder az egyre kormosabb magyar fizimiskán.

Szóval 17,7 százalék. A statisztikai hivatal munkatársai annyira esetleg lehettek volna még kedvesek, hogy nem csak azt állapítják meg, az ipari termelés előző évhez mért csökkenése több éves mélypontot jelent, meg hogy hasonló arányú visszaesést utoljára 1991-ben regisztráltunk (18,4 százalék), hanem azt is: már a 2008-as eredményünk is siralmas volt, hisz 2007-hez képes már akkor is több mint 8,5 százalékos visszaesést írtunk.

Merthogy ez így összeadva bizony azt jelenti: Magyarország ipara az elmúlt két évben több mint 25 százalékkal esett vissza 2007-hez, tehát a válság előtti utolsó egész évhez képest. És ezen a szomorú tényen az a néhány, a képet kétségkívül árnyaló KSH-információ sem változtat, ami még kiolvasható a jelentésből.

Satnya örömök

Ezek közül első helyen érdemel említést, hogy a termelés az előző év azonos időszakához képest 2009 decemberében már soványan (mindössze egyetlen százalékkal), de nőtt, s egyébként is jól látszik, hogy a tavalyi év ipari szempontból két eltérő dinamikájú félévre osztható: a második félévben a visszaesés már kifejezetten lassult, mintegy fele volt csak az első félévinek.

A hazai ipar 2009-es „évkönyvének” egyes alfejezeteit lapozva olyan számokra bukkanunk, mint a bányászati és energiai termelés esetében értendő 11 százalékos visszaesés – ez utóbbi viszonylag egyszerűen magyarázható: a gazdasági válság nem csak a hagyományos fogyasztási cikkek keresletét, hanem a különböző rezsicuccok (áram, gáz. stb.) is jócskán visszavetette.

„Egyebekben” jól állunk

Az egész feldolgozóipar 18,4 százalékkal zuhant meg 2009-ben (2008-ban még csak 0,6 százalékos volt a visszaesés). Az adatokból kiderül, hogy a feldolgozóipar tizenhárom alágazata közül csupán a csekély súlyú „egyéb” kategóriában volt termelésbővülés (1,6%), minden más szektorban csökkent a kibocsátás, így a három legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás közel 30 százalékkal, a számítógép, elektronikai, optikai termékek ipara pedig 14,6 százalékkal esett. Az év folyamán az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás 2,1 százalékkal csúszott vissza 2008-hoz képest.

Most pedig, hogy a tavalyi termelési eredményekkel immár többé-kevésbe tisztában vagyunk, nézzük, mire számíthatunk az idén. Minthogy az ipari termelés 2010-es eredményeiről még semmit nem tudunk (a januári adatokkal is március közepén áll elő a KSH), csupán a különböző gazdasági előrejelzésekre hagyatkozhatunk. Azok meg válság idején olyanok, mint 2002-ben az Újpest labdarúgócsapatában feltűnő, önmagát a ’94-ben VB-t nyerő csapat tagjaként reklámozó, amilyen csinnadrattával érkező, olyan csendben és dicstelenül távozó brazil Túlio, vagyis: megbízhatatlan. (A kamerák előtt pocakosan is jól-, ám a pályán semmit nem mutató csatárról távozása után az a hír járta, hogy nem is ő, hanem a rá megszólalásig hasonlító ikertestvére kalandozott hazánkban…)

Óvatosan az előrejelzésekkel…

A nemzetközi pénzügyi világ alapvetően optimista hazánk 2010-es kilátásait tekintve, a magyar kormány is folyamatos erősödést vár, az ellenzék azonban katasztrófára, teljes összeomlásra számít, a gazdasági elemzők pedig…

Nos, a gazdasági elemzők is sokan vannak és sokfélét mondanak. Valaki optimistábban, más borúsabban látja a közeli jövő termelési kilátásait. Egy azonban biztos: a gazdasági válság után a világban mindenütt formálódó „új egyensúly” törékenységére tekintettel érdemes csínján bánni az előrejelzésekkel.

Példaként álljon itt a Pénzügykutató Zrt. 2009-re szóló gazdasági várakozása, amire az interneten bukkantunk. Az elemzés többek között megállapítja, hogy az „építőipari kereslet kedvező irányban változhat, elsősorban a költségvetésből és az uniós forrásokból finanszírozott beruházások nagyobb sebességre kapcsolódása miatt. (…) Az építőipar egésze 2009-ben 3 százalék körül növekedhet.”

Mint tudjuk, az építőipar 2009-ben nemhogy növekedett, de éppenséggel csökkent, méghozzá több mint két és fél százalékkal, ugyanis a KSH tavaly decemberi adatai szerint az építőipari termelés 2009 októberében 2,4 százalékkal csökkent 2008 októberéhez képest, az év első tíz hónapjában a termelés 2,7 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

„A háztartások javuló jövedelemhelyzete lehetővé teszi a kiskereskedelmi forgalom élénkülését. Az uniós normák szerint számított forgalomban 1,4 százalékos volumenbővülést prognosztizálunk, a jármű- és üzemanyag-forgalommal együtt tekintett eladások ennél valamivel nagyobb mértékben nőhetnek” - írta még a Pénzügykutató 2009 elején, s egy évvel később megállapíthatjuk, sajnos ez a jóslat sem vált valóra,sőt.