Törvény a klímaváltozásról

Szili Katalin az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának kezdetén kedden a parlamentben kiemelte: ez a kerettörvény egyebek közt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint az éghajlatvédelem pénzügyi és gazdasági eszközeit szabályozza.

Mint mondta, a javaslat világos célokat fogalmaz meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése kapcsán: e szerint Magyarország az 1990-es bázisévhez viszonyítva 2020-ig negyven százalékkal, 2050-ig pedig nyolcvan százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatású gáz kibocsátását.

Kiemelte, hogy a gazdasági szerkezet átalakulása következtében 2005-re ebből a csökkentésből az ország már 23 százalékot teljesített, és ez a szám a 2008-as évben már meghaladta a 30 százalékot.

Szili Katalin közölte: a 2020-as cél eléréséhez szükséges csökkentések a lakossági és kommunális szektor energiatakarékossági és hatékonysági potenciáljából fedezhetők, tehát nincs szükség az ipar korlátozására az uniós kötelezettségek teljesítésén túl.
Mint hangsúlyozta, a javaslat elfogadását az a tény sürgeti, hogy Magyarország függősége a fokozatosan kimerülő fosszilis tüzelőanyagok behozatalától jelentős társadalmi és gazdasági problémákat eredményez.

Hozzátette: kőolaj tekintetében 86 százalékban, földgáz esetében 82 százalékban, szén esetében pedig 40 százalékban függ az ország az importtól. Véleménye szerint ilyen mérvű kiszolgáltatottság teljesen függő és zsarolható helyzetbe hozza az országot.
Szili Katalin közölte: a törvény nem ró többletterhet az iparra, az Éghajlatvédelmi Alap létrehozásával pedig konkrét segítséget is nyújthat az iparvállalatoknak az uniós kötelezettségek teljesítéséhez.

A szocialista képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvény elfogadását közel 500 civil szervezet is sürgeti.

A volt házelnök a klímatörvény még ebben a ciklusban történő elfogadását kérte a képviselőktől.