Alkotmányügyi bizottság: intézkedés UD Zrt.-ügyben

Az alkotmányügyi bizottság azért hallgatta meg a legfőbb ügyészt, mert tavaly decemberben az Országgyűlés elutasította a szocialista Nyakó István interpellációjára adott válaszát. A bizottság többségi döntéssel nem fogadta el a legfőbb ügyész válaszát és egyben határozott az intézkedési javaslat kidolgozásáról, amelynek részleteiről nem esett szó.

Nyakó István "Kis magyar abszurd, avagy hogyan zajlik az ügyészi fokozott felügyelet az UD Zrt.-vel kapcsolatos nyomozásoknál?" címmel interpellálta a legfőbb ügyészt.
Kovács Tamás a parlamenti bizottság előtt azt mondta, hogy az UD Zrt. ügyével kapcsolatban "nem voltak a nyomozás körül furcsaságok és mulasztások".
A legfőbb ügyész hangsúlyozta: a házkutatások során más bűncselekményekre is bukkantak, amelyekkel kapcsolatban a Nemzeti Nyomozó Iroda fokozott ügyészi felügyelet mellett nyomozott. Az ügyész azonban csak a törvényességet felügyeli, a nyomozás taktikáját nem határozza meg - jegyezte meg.

Mint mondta, az UD Zrt.-ügyben a nyomozóiroda heti és havi tervek alapján nyomozott, és erről jelentéseket adott az ügyésznek. A nyomozás befejezése előtt egy hónappal, tavaly nyáron Draskovics Tibor akkori igazságügyi és rendészeti miniszter kérte, hogy hosszabbítsák meg egy hónappal a nyomozást, mert ennek a rendőrök "komoly okát látják", így eleget tettek a kérésnek.

Nyakó István a bizottság előtt kifogásolta az ügyészség lassúságát az ügyben, mert a nyomozati szakasz lezárása óta 9 hónap telt el, és csak a napokban hívták be a gyanúsítottakat. Most csak annyit lehet tudni, hogy "valakik megbízást adtak politikusok megfigyelésére", amelynek során "személyes és különleges adatokat gyűjtöttek" mások mellett a jelenlegi miniszterelnökről, Bajnai Gordonról is.

Kitért arra, hogy az ügyben eljáró illetékes bizottságnak Szilvásy György volt titokminiszter adatokat adott át, amivel kötelességét teljesítette, mégis gyanúsított lett.
Répássy Róbert, a bizottság fideszes alelnöke azt mondta: a nyomozás során Laborc Sándornak, a Nemzeti Nyomozóiroda korábbi főigazgatójának feljelentése "teljesen megalapozatlan volt", ami felveti a főigazgató jogi felelősségének kérdését is. A politikus afelől is érdeklődött, mikor fejeződik be a nyomozás Szilvásy György ellen.

Utalt arra, hogy ő maga másfél éve jelentette fel Szilvásy Györgyöt, viszont ha utóbbi az MSZP országos listáján rajta lesz - aminek szerinte nagy az esélye -, akkor mentelmi joga lesz. (Szilvásy György 75. az MSZP országos listáján.)

Csiha Judit, a bizottság szocialista elnöke arról beszélt, hogy az ügy során előkerült CD-n sok név szerepel, sokukkal kapcsolatban azonban nem nyomoztak. Azt is vizsgálni kellene, hogyan kerültek a CD-n szereplő adatok illetéktelen kezekbe, amelynek alapján sajtótájékoztatót tartottak - hangsúlyozta.

Kovács Tamás a felvetésekre reagálva elmondta: a vizsgálat szempontjából mindegy, hogy képviselő-e valaki vagy sem. Laborc Sándorral kapcsolatban közölte: "a Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatta a Budapesti Katonai Ügyészséget, hogy felmerül a gyanúja szolgálattal összefüggő bűncselekményeknek".

Megemlítette, hogy több tanú esetében kiderült: nem követtek el bűncselekményt. Szilvásy Györggyel kapcsolatban nem akart semmit mondani, mert "ez egy folyamatban lévő ügy", de - mint hangsúlyozta - mindent megtesznek, hogy az mihamarabb lezáruljon. Ehhez fűződően rámutatott: "iszonyú időt vett igénybe bizonyos titkos iratok beszerzése".
Tavaly december 14-én a parlamentben leszavazták a képviselők a legfőbb ügyész Nyakó István szocialista képviselő interpellációjára adott válaszát.

Nyakó István akkor arról kérdezte a legfőbb ügyészt, hogyan zajlik a fokozott ügyészi felügyelet az UD Zrt.-vel kapcsolatos nyomozásoknál. Mint mondta, korábban már fordult a legfőbb ügyészhez azért, hogy megkérdezze: mi vezetett az UD Zrt.-ügyben azon személyek felelősségre vonásához, akik az ügy sértettjeinek tekinthetők.
Kovács Tamás válaszában akkor is azt közölte: az UD Zrt.-vel kapcsolatos nyomozás nem minősíthető abszurditásnak és a nyomozás nem volt sikertelen.