Nemzetközi csúcstalálkozók Budapesten

Február 24-én, szerdán a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) kormányfői Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, valamint Románia és Bulgária képviselőivel együtt tanácskoznak a lehetséges alternatív energiaforrásokról, útvonalakról. A részt vevő országoknak kevés a saját energiaforrásuk, nagyrészt csak az örökölt kelet-nyugati irányú csővezetékekre számíthatnak, és egymásra vannak utalva. Közös az a törekvésük - és ezért is tartják a jövő heti értekezletet -, hogy minél rövidebb időn belül újabb szállítási útvonalakat alakítsanak ki.


Ebből a megfontolásból érdekelt Magyarország a Nabucco és a Déli Áramlat gázvezeték megépítésében, és ezért is szorgalmazza az Európai Unióban az országok közötti csővezetékek összekapcsolását - mondta a miniszter. Három vezeték-összekapcsoláshoz kapott már Magyarország az EU-tól anyagi támogatást: a magyar-román, a magyar-szlovák, illetve a magyar-horvát kapcsolatok létrehozásához. Utóbbi különösen fontos, mert összeköttetést biztosít az Adriai-tengerrel és lehetővé teszi távoli piacokról cseppfolyós gáz fogadását - tette hozzá Balázs Péter.

A miniszter elmondta: az Egyesült Államok és a Nemzetközi Energiaügynökség képviselője is jelen lesz az értekezleten, amely a visegrádi négyek (V4) soros magyar elnökségének egyik kezdeményezése.

Az energiabiztonsági kérdések mellett a résztvevők várhatóan szót ejtenek az EU2020 uniós versenyképességi stratégiáról, valamint több kétoldalú megbeszélésre is lehetőség lesz.

Február 25-én és 26-án a dunai makrorégió 14 országának kormányfői és külügyminiszterei gyűlnek össze, hogy egyeztessenek a Duna-stratégia kidolgozásáról. A Balti-stratégia volt az első makroregionális együttműködés az EU-ban, és a Duna-stratégia a balti példát követné. Az EU kormányfői tavaly júniusban hagyták jóvá a Duna-stratégia létrehozásának tervét. Az Európai Bizottság feladata lesz, hogy a tagállamokkal együtt megtervezze a projektet - mondta el a miniszter.

A budapesti Duna-csúcson jelen lesznek egyrészt azok az uniós tagállamok, amelyek dunai országnak minősítették magukat: a Duna mentén fekvő államok - Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária - mellett idesorolta magát Csehország és Szlovénia is, arra hivatkozva, hogy gazdaságilag szintén a dunai térséghez tartozik. Jelezte érdekeltségét és a meghívottak között szerepel az unión kívüli államok közül Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova is. Az Európai Bizottság részéről a regionális politikáért felelős biztos, az osztrák Johannes Hahn vesz részt a csúcsértekezleten.

Ezzel párhuzamosan, az Európai Bizottság szervezésében, konferenciát tartanak a Magyar Tudományos Akadémián a Duna-stratégiában érintett régiók, városok, civil szervezetek részvételével - közölte a külügyminiszter.

Balázs Péter jelezte, hogy március 2-án - szintén a V4 magyar elnökségének jegyében - Budapesten külügyminiszteri találkozót tartanak a keleti partnerségről a visegrádi országok, a három balti ország, a jelenlegi uniós elnökségi trió két partnerországa, Spanyolország és Belgium, valamint a keleti partnerségbe bevont hat állam részvételével. Az EU tavaly hozta létre a keleti szomszédsági projektet, amelynek keretében Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Moldovával, Örményországgal, Grúziával és Azerbajdzsánnal akarja fejleszteni a kapcsolatokat.