A magyar államfő volt a külföldi díszvendége a február 24-i Mátyás-naphoz időzített Matthiae Mahl (Mátyás-vacsora) hagyományos rendezvénynek, amelynek középpontjában évtizedek óta időszerű nemzetközi kérdések állnak. Az önálló tartományi jogú Hamburg városának vezetése a kelet-európai rendszerváltozások, illetve a német újraegyesülés 20. évfordulója alkalmából tűzte napirendre a témát.

Sólyom Lászlón kívül, német részről az akkori események két másik főszereplője, a volt külügyminiszter, Hans-Dietrich Genscher, továbbá Marianne Birthler egykori keletnémet polgárjogi harcos, a hírhedt kommunista állambiztonsági szolgálat, a Stasi megmaradt iratait kezelő szövetségi hivatal vezetője mondott beszédet. Sólyom Lászlóhoz fordulva Hans-Dietrich Genscher külön köszönetet mondott a magyar népnek, amiért elsőként volt bátorsága a vasfüggöny lebontásához. "Mi németek soha nem felejtjük el ezt" - jelentette ki.

A német politikai, gazdasági és kulturális élet kereken 400 meghívott képviselőjének a jelenlétében a magyar államfő emlékeztetett arra, hogy Németország az egyetlen olyan nyugati ország, illetve az Európai Unió egyetlen olyan alapító tagállama, amelyet közvetlenül érintett a 20 évvel ezelőtti fordulat, illetve még ma is befolyásolja az ország életét. Noha a változások a német újraegyesülés keretei között mentek végbe, Németországban, az ország keleti felében is hasonló problémákkal kellett megküzdeni, mint Magyarországon - jelentette ki az államfő.

Az elnök rámutatott arra is, hogy a közös sors, a határnyitás és a demokratikus fordulat nem csupán a kölcsönös empátiát biztosította, hanem nyilvánvalóvá tette a két ország közötti szolidaritást is. Úgy értékelte, hogy az egykori keletnémeteknek nyújtott magyar segítség, a menekültek kiutazásának engedélyezése egyrészt az akkori magyar kormány, egyúttal ugyanakkor a magyar lakosság és a civil szervezetek rendkívüli szolidaritási akciója volt.

Az államfő felhívta a figyelmet egy másik, kevésbé ismert történelmi körülményre is, amely szintén szerepet játszott a keletnémetek ügyének megoldásában. Emlékeztetett arra, hogy a szövetségi köztársaság annak idején csaknem az egész német kisebbséget hozzásegítette ahhoz, hogy elmeneküljön a kommunista Romániából. Romániából magyar menekültek érkeztek Magyarországra, menekülve a nemzeti kisebbségek elviselhetetlen elnyomása elől. Visszatoloncolásuk elképzelhetetlen lett volna, Magyarország ezért csatlakozott a genfi menekültügyi konvencióhoz, amit azután kihasználhatott a keletnémetek javára is - mondta az államfő.

E közös tapasztalatokra hivatkozva - közvetve Szlovákiára utalva - Sólyom László kifejezte reményét, hogy sem Németország, sem Európa nem törődik bele abba, hogy ma az EU egyik tagállamában durván korlátozzák a magyar kisebbség anyanyelvének használatát.