A szokásoknak megfelelően kezdődött a hamvazószerda utáni hétfő hajnalban a Morgestraich, azaz a reggeli csínytevés, bolondozás: hajnali négy órakor a városban kialudtak a fények, majd a sötét utcákon és sikátorokban dobosok és furulyások ezrei vonultak végig. Egyedüli fényforrásként a felvonuló zenészek lámpásai szolgáltak.

A Morgestraich idején a legtöbb bázeli kocsma és vendéglő kinyit, hogy aztán a farsang hetvenkét óráján keresztül be se zárjon: így az arra járók bármikor megkóstolhatják a tradicionális farsangi étkeket.

A szervezésért felelős bizottság idén ünnepli működésének századik évét, ezért a bázeli farsang az idén az E rundi sach! (Kerekre sikeredett!) mottót kapta.

A svájci városban először 1804-ben nyitották meg dobkoncerttel a farsangi időszakot. Ehhez akkor még különleges engedélyre volt szükség, mert reggel hat óra előtt tilos volt a dobolás a városban.

A mainak megfelelő Morgestraich hagyománya 1833-ban kezdődött, akkor Samuel Bell még a törvényeket áthágva gyűjtötte maga köré az ünneplőket. A rendőrség azonban tehetetlen volt a vidám tömeggel szemben, és erőszak alkalmazása nélkül figyelte az eseményeket. 1835-ben már hivatalosan is engedélyezték a kora hajnali farsangi ébresztőt.
Az 1529-es reformáció óta a bázeliek katolikus szomszédjaikhoz képest egy héttel később tartják a három napig tartó ünnepet.

A szervezők idén tízezernél is több nézőre és vendégre számítanak.