Lehetővé válik a csoportos keresetindítás

A parlament 191 igen és 135 nem szavazattal fogadta el a törvénymódosítást.
A szabad demokrata Magyar Bálint és a szocialista Csiha Judit által benyújtott jogszabály egyik célja, hogy elősegítse a csoportos jogérvényesítést olyan társadalmi csoportok számára, amelyek egyéni jogérvényesítését anyagi lehetőségeik és egyéb körülmények korlátozzák.

Az előterjesztők a törvény indoklásában utaltak arra, hogy az alanyi jogok közös érvényesítése különösen jól ismert az Egyesült Államokban "class action" néven.
Magyar Bálint és Csiha Judit szerint csoportos keresetindítással különösen akkor lehetne élni, ha a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályoknak, a versenyjogi vagy a környezetvédelmi szabályoknak a megsértéséről van szó. Ugyanakkor a csoportos keresetindítás lehetősége nem szűkül le egy-egy ügycsoportra.

A zárószavazás előtt módosították, mikor van lehetőség ilyen kereset indítására. E szerint a bíróság jóváhagyó határozata alapján csoportos keresetindításnak akkor van helye, ha a csoportos keresetindítást az ilyen keresetindítási lehetőségre utalással kifejezetten megengedi a törvény, figyelemmel a jogvita más természetes vagy jogi személyek jogát is érintő voltára és a perben közösen érvényesíteni kívánt azonos jog lényegileg hasonló ténybeli alapokon nyugvó jellegére.

Feltétel az is, hogy a keresetlevelet benyújtó fél kérje, hogy az eljárást a csoportos keresetindításra vonatkozó szabályok alapján folytassa le a bíróság.
Csoportos keresetindítást kezdeményezhet bármely természetes vagy jogi személy, aki a meghatározott jogvita eldöntésében közvetlenül érdekelt, valamint olyan társadalmi szervezet is, amely létesítő okirata alapján a jogvitával összefüggő területen érdekvédelmet vagy jogvédelmet lát el, továbbá az ügyész, illetve a jogvitával összefüggő területen hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv.

Csoportos keresetindítás alapján folyó per a megyei bíróság hatáskörébe tartozik, jogi képviselet kötelező. A csoportos keresetindítás megengedhetőségéről a bíróság legkésőbb a keresetlevél benyújtását követő 45 napon belül dönt, elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.

A törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.