„A Nemzeti Rákellenes Program végrehajtásával 10 év alatt 15%-al csökkentjük a daganatos megbetegedések számát.”

Az idézett ígéret Gyurcsány Ferenc 2006-os Új Magyarország programjából származik. A 2006 februárjában kelt Nemzeti Rákellenes Program (NRP) célul tűzte ki a rosszindulatú daganatok minél korábbi felismerését (a szűrőrendszer fejlesztésével) a daganatok kialakulását elősegítő tényezők visszaszorítását, az onkológiai ellátás minőségének javítását stb.

A vállalás tíz évre szól, 2006 óta viszont csak négy év telt el, nehéz lenne tehát hitelt érdemlően megállapítani, a szocialista kormányok tartották-e magukat az előző ciklus végén tett ígéretükhöz. Azt már annál inkább, mint tettek az elmúlt években az NRP-ben fogalmazott célok elérése érdekében.

Beindult a szűrőrendszer

A HírExtra felvetésére a kormány, pontosabban az Egészségügyi Minisztérium (EüM) úgy reagált, az NRP azért indult el, hogy csökkentse a daganatos betegségek, halálozások számát, valamint a megbetegedésből adódó társadalmi terheket.

Tájékoztatásából az derül ki, hogy a kormányok az elmúlt évtizedben leginkább a szűrés hatékonyságának növelése terén értek el eredményeket. Az emlőszűrési program 2001 decemberében indult el, azóta durván 5000 rosszindulatú daganatot sikerült felismerni, közel ötvenszázalékos részvételi arány mellett. A szaktárca szerint az emlődaganatok miatti halálozások száma 2002 óta csökken. Hogy mennyivel, arról nem kaptunk információt.

A hazánkban 2004 óta szervezett méhnyakszűrés eredményei még kevésbé nyomon követhetők, a nők többsége ugyanis a magánnőgyógyászok által végzett vizsgálatot részesíti előnyben. Ugyanakkor 2009-ben indult egy ún. Méhnyakszűrő Mintaprogram is, 110 önként jelentkező védőnő részvételével. A szűrésen közel 4800-an vettek részt, közülük daganatgyanú miatt 23-at küldtek további vizsgálatokra. Úgy tudjuk, 2010-ben újabb 130 önkénes védőnővel a program folytatódik. Méhnyakrák miatt évente több mint 400 nő veszti életét Magyarországon. Ez a szám évtizedek óta nem változik.

A szintén 2009-ben indult Vastagbélszűrési Mintaprogram önként jelentkező háziorvosok közreműködésével 241 településen zajlott. A részvételi arány a szűrésen a beküldött minták alapján majdnem kilencven százalékos volt. Tizennégy személynél találtak rosszindulatú elváltozást. Információink szerint központilag szervezett szűrési programokra a 2009-2010-ben egymilliárd forint áll rendelkezésre.

A daganatos betegek gyógyulási esélyének javítása terén az elmúlt évek legnagyobb eredménye a megújuló Országos Onkológiai Intézet Közép-Magyarországi Onkológiai Centruma. A mind országos, mind régiós szinten jelentős beruházás 2011. év végéig valósul meg 5,4 milliárd forint uniós forrás segítségével, melyet alig tíz százaléknyi önrésszel kell kiegészíteni. Ezzel a közép-magyarországi régióban olyan centrum alakulhat ki, amely már az európai elvárásoknak is megfelel és teljes mértékben lefedi a térség ellátási igényeit.

Rákellenes Liga: nem állunk jól, de ne álljunk le

A HírExtra felkérésére Dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke is összegezte a ciklus tapasztalatait. Az civil szervezet vezetője úgy ítéli, Magyarország rosszul áll a 2006-ban megfogalmazott célok teljesítése terén, ám ez nem jelenti, hogy a Nemzeti Rákellenes Programot úgy ahogy van, le kéne állítani, sőt. Magát az NRP-t jó szándékú intézkedésnek látja, bár úgy véli, a 78 oldalas dokumentum néhány eleme a szakma ajánlásait mellőzve épült be.

A Liga elnöke szerint „globálisan” egy 15 százalékos csökkentést felelőtlenség fölvállalni, egyes területeken viszont akár jóval nagyobbat is érdemes. A gyermekkori rákos megbetegedések számának 70 százalékos csökkentését például föl lehet vállalni – mondja, ugyanez az emlődaganatok esetében 30 százalék körüli lehetne. Előbbi nagyon jelentősen csökkent az elmúlt években, utóbbi – a szűréseknek köszönhetően - mostanában kezd alacsonyodni – tudtuk meg.

Abban Simon egyetért a misztériummal, hogy az elmúlt években nagyon jelentős szűrési programok valósultak meg (lásd az itt felsoroltakat, vagy épp a Szűréssel az Életért Programot). „A lehetőséget a kormány megteremtette” – erősíti meg. Ha nem, vagy nem jól működik a szűrési rendszer, az már nem a kormányon, hanem ez embereken múlik – mondja – hozzátéve, hogy ezek után azt kell megtanulnunk, hogyan használjuk ki a lehetőségeinket.

A ligaelnök véleménye szerint a csak lassan javuló statisztikák ellenére nem szabad megrekeszteni a folyamatot. Mint mondja, például a rák elleni küzdelem az elmúlt évek kormányainak kevés olyan egészségpolitikai intézkedései közé tartozik, ami elindult és megy.

Fidesz: se tartalom, se elszántság, a pénzről nem is beszélve

Pesti Imre fideszes egészségpolitikus ugyanakkor úgy látja, a daganatos megbetegedések száma az elmúlt időszakban nemhogy csökkent volna, inkább tovább nőtt. Mint mondja, Magyarországon a szív és érrendszeri megbetegedések után továbbra is rákban halnak meg a legtöbben, minden negyedik ember valamilyen daganatos megbetegedésben leli halálát.

A kormány az elmúlt években mindenféle kampányokat és programokat hirdetett, ezek mögött azonban se komoly tartalom, se elszántság, sem pedig források nem voltak – állítja Pesti Imre. A fideszes politikus számára teljesen nyilvánvaló, hogy értékelhető eredmény ezen a területen az utóbbi időben nem született. A népegészségügy, a prevenció a Fidesz programjának kiemelt részét képezi – szögezi le.