Uniós álláspont

„Az Európai Bizottság a mai nap figyelmeztet nyolc tagállamot, amiért folyamatosan képtelenek eleget tenni a levegő-minőség javítási követelményeknek. Ez a levél el lett küldve Ausztriának, Belgiumnak, Dániának, Görögországnak, Franciaországnak, Magyarországnak, a Szlovák Köztársaságnak, és Romániának. A figyelmeztetés azért született meg, mert az országok PM10-ként ismert aoeroszol kibocsájtása túllépte a megengedett értéket....”

Ekképp szól az Európai Bizottság első figyelmeztetésének eleje hazánk felé – a másodikat pedig januárban adták ki. Az ok egyszerű: Magyarország saját vállalásai, és ez EU-s szabályok szerint a levegő szállópor-koncentrációja egy évben maximum harmincötször lépheti át a kritikus pontot, mi pedig mintha az első két hónapra akartuk volna sűríteni ezt a számot - az EB pedig nem bízik abban, hogy az elkövetkező tíz hónapban nem lennének további esetek.

Azonban figyelmeztetés ide, veszély oda, mi megcsináltuk: most szombaton elértük az EU szabályozás által meghatározott 35-ik túllépést, így elviekben a következő már szankcióval járna. Ám a magyar viszonyokat, és a légszennyezettség megakadályozásához szükséges drasztikus - vagy akár az enyhe - lépések hiányát nézve nagyon valószínű, hogy az elkövetkező hónapokban elkövetjük még párszor a határérték túllépését - ami viszont súlyos EU-szankciókkal fog járni.

Sokévnyi mulasztás

Jávor Benedek ökológus, a Lehet Más a Politika (LMP) szóvivője elmondta, hogy Magyarország az elmúlt 5-6 évben folyamatosan átlépi ezeket a határértékeket - általában már február-márciusra. Azonban hozzátette, hogy a sorozatos mulasztás ellenére nem várható gyors ítélet: az uniós eljárások lassan épülnek fel, és egy ilyet fognak majd kezdeményezni Magyarország ellen. Ennek következménye viszont pénzbeli büntetés, vagy bizonyos források visszatartása is lehet - a presztízsveszteségen, és negatív példán felül.

Jávor azt is elmondta, Magyarország kért derogációt - vagyis felmentést - a rendelet alól, ám ezt az EB elutasította, mondván van lehetőség elkerülni ezt az állapotot és ezt végre is kell hajtani. Az ökológus azt is megjegyzi, hogy Magyarországnak van még lehetősége nagyjából az év végéig megtenni a szükséges reformokat - például a tömegközlekedés radikális átalakítását, a személyszállítási törvény megalkotását, és a fővárosi forgalomcsillapítást, dugódíj bevezetését, zöld zónák kialakítását. Igaz, Budapestnek van környezetvédelmi programja, és intézkedési tervei, csakhogy ezekből igen keveset hajtanak végre, vagy állnak végrehajtás alatt.

Reménytelen?

2010-ben január elseje óta körülbelül minden második nap történt egy ilyen határátlépés - amit a legtöbben a megváltozott közlekedési és időjárási feltételekkel magyaráznak - ám a továbbiakban is hasonló arány várható. A PM10 szennyezettség miatt elviekben - a levegő munkacsoport szerint - Budapesten évente mintegy 2000 ember idő előtti haláláért és több mint százezer megbetegedésért felelős - tehát a fővárosban 400-szor annyian hallnak meg légszennyezettség miatt, mint közlekedési baleset következtében.

Azonban a főváros ugyanúgy van vele, mint a többi hasonló, hosszútávú dologgal, vagy a Margit híd felújításával: csak akkor lép, amikor már nagyon nincs mit tenni, de akkor is akadályokba ütközik. Ugyanis 2008 decemberétől nekiállt komoly lépéseket tenni az ügy érdekében: elfogadta Európa legszigorúbb szmog-rendeletét. Azonban ennek végrehajtásában a főváros sajtóosztályának közleménye szerint akadtak komoly gondok:

"A rendeletben szerepel, hogy a szmoghelyzet megelőzése érdekében október 20. és március 8. között szükséges a sárgaszínű környezetvédelmi matricával ellátott gépjárművek forgalmának korlátozása a Hungária-gyűrűn belül. Annak érdekében, hogy ez az intézkedés életbe léphessen a főváros több jogszabály - többek között a KRESZ - módosítását kérte a Kormánytól. 2010. január 1-jével megtörtént a KRESZ módosítása, így elvileg elhárult az akadálya annak, hogy az új közlekedési táblák legyártatása és kihelyezése után a főváros egy további rendelettel életbe léptesse a Hungária-gyűrűn belüli korlátozást. Tavaly azonban három magánszemély és a Magyar Autóklub kérte az Alkotmánybíróságot, hogy az említett megelőző intézkedést vizsgálja felül. Az alkotmánybírósági eljárás eredményétől függ, hogy idén ősszel bevezethető lesz-e a szmog-rendelet azon része, amely jelentősen hozzájárulhatna a levegőszennyezettség csökkentéséhez."

Azonban nem ez az egyetlen szmogcsökkentő kezdeményezés: a szmog-rendelet mellett az a fővárosi jogszabály is a légszennyezettség csökkentését szolgálja, amely 2009-ben léptett életbe. Segítségével az M3-as bevezető szakasza-Róbert Károly körút-Árpád híd, valamint a Szentendrei út-Vörösvári út kivételével kiszorult Budapestről a tranzitirányú teherforgalom. "A rendelet arra ösztönzi a vállalkozásokat, vállalkozókat, hogy a környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartva minél gyorsabban cseréljék le a gépjármű állományt. Ehhez akár 80 százalékos kedvezményt is kaphatnak azok, akik ügyelnek az EURO kategória helyes megválasztására" - közli a főváros.

Furcsa hozzáállás, hogy a főváros szerint a levegő minősége sokat javult a rendszerváltás óta, és ma kevésbé szennyezett, mint a legtöbb európai nagyváros - azonban az EU-s kritikus határt így is kétnaponta lépjük át. Talán az EU lenne túl szigorú?