Az izraeli-palesztin béke továbbra is álom marad
Izrael negyvennyolc órára katonailag lezárta Ciszjordániát, mivel „támadásoktól tartanak”. Az aggodalom nem ok nélküli, ugyanis a zsidó állam sok olyan dolgot tett az elmúlt hetekben, amivel magára vonta a palesztinok haragját.
2010. március 12. péntek 14:50 - Pásztor Balázs
Teljes elszigetelés - a félelem sarkallta tett
Negyvennyolc órára teljesen lezárták Ciszjordániát a katonaság segítségével - jelentette be az izraeli kormány ma reggel, indoklásuk szerint "biztonsági okokból", mivel támadásoktól tartanak. Az eset annyiban példa nélküli, hogy hasonló lezárásokat csak vallási ünnepek során szokott elrendelni a zsidó állam - hisz ilyenkor könnyen fellángolhatnak az ellentétek. Azonban a péntek éjféltől vasárnap éjfélig terjedő időszakban semmilyen ünnep nem várható - agresszív cselekmény annál inkább.
Bár a zárlat elméletileg teljeskörű, de céljáról sokat elmond, hogy a kormány mégis tett kivételeket. Egyrészt a vallási tanítók szabadon közlekedhetnek - az ő mozgásuk korlátozásával tovább mélyednének az elmúlt hetekben felerősödött ellentétek, hisz személyük mind a muszlimoknál, mind a zsidóknál kiemelt tiszteletnek örvend. Valamint engedélyezték a humanitárius szállítmányok mozgását is - noha ezeket a múltban ilyen esetekben korlátozták, mivel gyakran használták őket fegyvercsempészetre. Ez a lépés is azt mutatja, hogy Izrael minden félelem ellenére próbálja a legérzékenyebb pontokat szankciók nélkül hagyni, ezzel is csitítani az általi szított tüzet - amely most őt próbálja megégetni.
Megváltozott izraeli hozzáállás
A palesztinok megérdemelnek egy életképes, egybefüggő területű, független államot - jelentette ki szerdán Rámalláhban a Palesztin Hatóság vezetői előtt Joe Biden amerikai alelnök. A beszéd pont aznap történt, amikor Jichák Hercog, izraeli népjóléti miniszter 1600 új lakás építését jelentette be Kelet-Jeruzsálemben. A két megszólalás, mint tűz és víz találkozott egymással, és a másik kioltása helyett hatalmas káoszt szült. (Benjamin Netanyahu állítólag nem tudott a tervekről, és már meg is fogalmaztak egy olyan törvényt, ami alapján továbbiakban nem lehetne a miniszterelnök szignója nélkül újabb építési terveket elfogadni - bár ehhez még a parlament jóváhagyás kell.)
Gázai bűnök
Vádat emelt az izraeli hadsereg két saját katonája ellen, akik a hatóságok szerint élő pajzsként használtak egy palesztin fiút a 2008 végén indított gázai háborúban. A katonákat azzal vádolják, hogy pokolgépnek tartott csomagok kinyitására kényszerítettek egy 9 éves gyereket, aki csak azért menekült meg, mert mégsem volt bomba a gyanús zsákokban. (origo.hu)
Ugyanis a palesztinok már majdnem egy éve ahhoz kötik a sikeres béketárgyalások feltételeit, hogy minden palesztin területen, és az erősen vitatott hovatartozású Kelet-Jeruzsálemben is fagyasszák be a zsidó-telepek építtetését. Izrael el is fogadott egy 10 hónapos építtetés befagyasztási moratóriumot a palesztin területekre, azonban kihagyta belőle Kelet-Jeruzsálemet. Így minden, ott bejelentett intézkedés olaj a több mint fél évszázada fennálló zsidó-palesztin ellentét tüzére.
Ráadásul Izrael még a saját maga által elfogadott szabályokat is megszegte: egy kerületi tervbizottság tervei szerint 600 új lakást építenének Ciszjordániában, amely viszont már benne foglaltatik a moratórium területébe - és másik 112 lakás építését is jóváhagytak a térségben. A hírre reagálva az Arab Liga felmondta közvetítői szerepét a zsidó-palesztin tárgyalásokban, mivel véleménye szerint a lépessel komolyan megsérültek a béketárgyalások alapelvei. A palesztinok sem maradtak adósak válasszal: a palesztin kabinet tiltakozásul Ramallah helyett a ciszjordániai Hebronban ülésezett, a Hamász pedig újabb erőszakos felkelésre szólított fel. Így nehezen vehető komolynak a washingtoni Fehér Ház, és George Mitchell különmegbízott azon kijelentése, hogy Izrael és a palesztinok közvetett béketárgyalásokat fognak kezdeni.
Nem csak a politikában, az utcákon is
Izrael hozzáállásnak megváltozását nem csak ez jelzi: szintén mai hír, hogy az izraeli kormány a muzulmánok pénteki délutáni nagyimájának idejére megtiltotta a belépést Kelet-Jeruzsálembe minden 50 év alatti férfinek, és megszigorította a rendőri jelenlétet. A szűrés oka nem véletlen: vasárnap palesztinok kővel dobálták meg a turistákat a Mecsetek terén, mert az a hír terjedt el köztük, hogy zsidó szélsőségesek akarnak oda behatolni. Az akciónak a rendőrség vetet véget: mind a rendőrök, mind a tüntetők komoly sérüléseket szenvedtek.
A megmozduláson főleg fiatal, és közép-idős palesztin férfiak vettek részt, akiknek a pletyka csupán egy indok volt a megmozdulásra, az ok pár nappal régebbi. Az izraeli kormány ugyanis egy héttel ezelőtt felvette nemzeti örökségi helyeinek listájára a Ciszjordániában található hebroni Pátriárkák sírját és a betlehemi Ráhel sírját - amelyen még a nemzetközi közvélemény is kiakadt, nemhogy a palesztin. Bár a bejelentés után a hebroni palesztinok összecsaptak az izraeli katonasággal, a feszültséget ezzel korántsem engedték ki - inkább csak tovább fokozták más, palesztinok-lakta területeken.
Amerika minden erőfeszítése ellenére képtelen megváltoztatni az izraeli politika irányát. Hiába ítéli el Joe Biden alelnök a bejelentett építkezéseket, hiába szólít fel a különmegbízott egymás legfőbb kitételeinek tiszteletben tartására, hiába hurrog a világ a nemzetközi örökségbe vételre, Izrael nem változtat semmin. Ez a fajta hozzáállás azonban
elsöpri a két nép, két állam álmát, ami amerikai illetékesek szerint immáron az egyetlen elfogadható megoldás.