Március 15: ünnepek a határon túl
Erdély-szerte számos településen méltóságteljesen ünnepelték meg hétfőn a magyarság nemzeti ünnepét Romániában. Kézdivásárhelyen rendkívüli esemény övezte az ünnepséget, hiszen kiállították Gábor Áron 1848-as szabadságharcos rézágyúját, amelynek egyedüli megmaradt példánya negyven év után került ismét Székelyföldre.
2010. március 15. hétfő 21:10 - HírExtra
A főtéren kiállított műkincset Kelemen Hunor romániai kulturális és örökségvédelmi miniszter, Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke, valamint Rácz Károly, a település polgármestere leplezte le.
Az ünnepségen beszédet mondott Tőkés László európai parlamenti képviselő is, aki hangsúlyozta, hogy az autonómia ügyét egyetlen romániai magyar szervezetnek sem szabad kisajátítania. A politikus Gábor Áronnak azt a kijelentését idézte, hogy "lészen ágyú", majd hozzátette, hogy "lészen autonómia" is. Hangsúlyozta, hogy szükséges Székelyföld gazdasági felemelkedése, mert az önrendelkezés alapja a gazdasági fellendülés.
Csíkszeredában is rendkívüli ünnepséget tartottak, ugyanis a magyar szabadságharc napján húzták fel először a Hargita megyei tanácsnak otthont adó épületre a székely lobogót, amely egy nemrég meghozott önkormányzati döntés szerint Hargita megye zászlója lett. Délelőtt Petőfi Sándor szobrát koszorúzták meg, a délutáni ünnepség helyszínének a szabadságharc ezredese, Gál Sándor szobrát választották. Onnan a tömeg fáklyákkal vonul végig Csíkszereda belvároson a Vár-térig, ahol ünnepi beszédek hangzanak el. A hét végén és hétfőn immár hagyományossá vált március 15-i ünnepségeket szervezetek még egyebek között Zilahon, Szamosújváron, Kalotaszentkirályon, Nagyváradon, Nagyszalontán, Nagykárolyban, Sepsiszentgyörgyön és Szatmárnémetiben.
Mindenütt incidensek nélkül zajlottak a megemlékezések, kivételt képez Kolozsvár, ahol az ünneplő tömeg közé vegyült az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának öt tagja. Transzparensükön "Székelyföld nem Románia!" volt olvasható. Az ünnepség végén a rendőrség elvitte vezetőjüket. A Mediafax hírügynökség szerint a rendőrség azért kísérte be a rendőrségre a fiatalembert, mert fasiszta jelkép volt a kabátján. A rendőrök három diáklányt is bekísértek a rendőrségre, mert Nagy-Magyarország térképét akarták kitenni a Mátyás király szoborcsoportra. A kolozsvári Szabadság című napilap szerint a délutáni órákban a diáklányok elhagyhatták a rendőrséget, nem bírságolták meg őket. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Csíki Területi Szervezete szerint az Erdély keleti határán fekvő Gyimesbükkön helyi rendőrök és tűzoltók zavarták meg a március 15-i ünnepséget.
Felvidék
Szlovák értelmiségiek egy csoportja virágokat helyezett el március 15-e alkalmával Petőfi Sándornak a pozsonyi Medikus-kertben álló szobránál. A magyar nemzeti ünnep iránti gesztusértékű megemlékezésen majdnem kéttucatnyi szlovák értelmiségi - író, publicista, képzőművész, színész - vett részt. "Ha az 1848/49-es forradalmi időszaknak van valamilyen üzenete számunkra, a szlovák-magyar kapcsolatok számára, Közép-Európa számára, akkor az talán az, hogy semmi jóra nem vezet az etnikai elv abszolutizálása. A magyarok és a szlovákok az 1848/49-es forradalmat együtt veszítették el" - jelentette ki Rudolf Chmel irodalomtudós, aki a rendszerváltás után Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete volt.
A megemlékezést - amelyen olyan ismert személyiségek vettek részt, mint Ladislav Ballek író, Zuzana Krónerová színésznő, Daniel Hevier költő, Martin M. Simecka publicista, Martin Porubjak rendező - Rudolf Chmel kezdeményezte, aki jelenleg a Híd párt egyik alelnöke. Chmel volt az, aki 2003-ban kulturális miniszterként a Ligetfaluból a városközpontba áthelyezett magyar költő szobrát leleplezte.
"Azért jöttünk ide, hogy tompítsuk a nacionalista indulatok élét. Akciónk felhívás, hogy nyugalomban és békében éljünk, s mindennapjainkat a nacionalizmus helyett az Európáért való küzdelem jellemezze" - mondta újságíróknak Zuzana Krónerová.
"Petőfi Sándor európai mértékű költő, s az ilyen személyiségeket tisztelni kell, függetlenül attól, milyen nyelven fejezték ki magukat" - vélekedett Ladislav Ballek, aki műveiben a szlovákok és a magyarok együttélésével is foglalkozik.
Forrás: MTI