Egy mobiltelefon amely rendelkezik internetkapcsolattal: mindössze ennyi kell ahhoz, hogy megállapítsuk egy gyógyszer eredetiségét. A ghánai mérnök ötlete egy 75 milliárd dolláros feketepiacot veszélyeztet.
2010. március 18. csütörtök 12:59 - Pásztor Balázs
Modern kereszteslovag
Igen furcsa, hogy mobilon keresztül az egész világ elérthető, miközben néha a tiszta csapvízhez nem tudok hozzájutni - merengett el egyszer a ghánai Dartmouthon mérnökdiplomát szerzett, 28 éves Ashifi Gogo, a Sproxil Inc. társalapítója. „Az egyetlen modern infrastruktúránk, amivel rendelkezünk, az a mobilhálózat” - folytatta ötlete kiindulási pontjának kifejtését a forradalmi ötlet kiagyalója.
Gogo szerint az afrikai kormányok mobilpiacuk privatizációjával akaratlanul is nagy lehetőséget adnak olyan súlyos problémák megoldásában, mint a hamisított gyógyszerek egyre fokozódó terjedése. A Sproxil ugyanis kidolgozott egy olyan programot, ami megoldást jelenthet a problémára mind Ghánában, mind Afrikában - mind a többi fejlődő országban, ahova kifejezetten könnyű hamis gyógyszereket bejuttatni.
A kezdeményezés zászlóját ugyanaz a Dorothy Akunyili viszi, aki egykor a NAFDAC (National Agency for Food and Drug Administration and Control) elnöke volt. Az ő neve Afrikában már amúgy is egyet jelent a hősiességgel: húga meghalt amikor hamis inzulint kapott, és ennek hatására Akunyil olyan eredményesen kezdett harcot a gyógyszerhamisítók ellen, hogy gyermekét elrabolták, ő maga pedig kis híján merénylet áldozata lett. Nyilván az ő közreműködése is kellett ahhoz, hogy a NAFDAC jelenleg azt vizsgálja, hogy miként lehetne Gogo ötletét több mint 150 000-féle gyógyszeren használni. Mivel a hamisítás visszaszorítása a gyógyszergyártók elemi - és pénzügyi - érdeke is, így várhatóan az együttműködés gyors és gyümölcsöző lesz.
A technológia
Remek magyar helyzet
Míg Európában csak az elmúlt évek során több tucatnyi, legális forgalomba került orvosságról derült ki, hogy hamisítvány, addig hazánkban hasonló esetre mindmáig nem volt példa. Ennek oka, hogy zárt gyógyszerellátási rendszerével Magyarország a kevésbé veszélyeztetett országok közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a hivatalos úton felírt, patikában vagy feljogosított benzinkútnál kiváltott orvosság teljesen biztonságos. (hamisgyogyszer.hu)
A Sproxil technológiáját eredetileg organikus élelmiszer-iparban használták, de a 2005-ös nigériai gyógyszerháború ráébresztette Gogot, hogy ötletét sokkal jobban lehetne hasznosítani, ha az ellenőrzőszervek, és a gyógyszergyártó cégek szolgálatába állítaná. Így gyorsan átprogramozta a mechanizmust, hogy a mobilok hálókártyájánál is használatos felosztó-kivonó rendszer alapján képes legyen azonosítani a vény nélkül kapható gyógyszerek eredetiségét is.
Az egész úgy működne, hogy a vásárló beírja a gyógyszerre vésett számkódot a telefonjába, és - internetkapcsolat esetén - azonnal kap egy térítésmentes visszajelzést, hogy az adott gyógyszer igazi-e, vagy sem. Ráadásul a felhasználó közvetlenül kapcsolatba tudna lépni a gyártóval is, és azonnal jelezni tudja, ha valahol hamisítványra bukkant - a gyártó pedig nem csak az illetékes hatóságoknak szólna, hanem nyilván kellő nyomást fejtene ki azért is, hogy a bajosabb térségeket jobban ellenőrizzék.
A Sproxil anyagi tőkéje több helyről áll össze: nagyjából százezer dollárt dobtak össze Gogo, Alden Zecha (a Sproxil pénzügyi igazgatója) és más társak segítségével - amiből tízezret a Clinton Alapítvány állt. Szintén százezret nyertek egy washintoni pályázaton, amely az afrikai, nem profit alapú munkahelyek létrehozását támogatja. Az alapítók szerint a befektetett tőke az év végére elérheti az egymillió dollárt, igaz a befektetők kicsit bizonytalanná vállnak, amikor meghallják a fekete kontinens nevét. Azonban a technológia gyorsan, szinte bármilyen termékre átdolgozható, és csak bázisok kiépítése szükséges a beinduláshoz - sorolják a tervek pozitív oldalait.
Nagyon nagy üzlet
A WHO adatai szerint minden harmadig gyógyszer, amit a harmadik világban eladnak, hamis – ugyanakkor az eloszlás nem egyenlő, Nigéria fővárosában ez az arány 80 százalék volt. Az ENSZ Kábítószer Ellenőrző és Bűnmegelőző Irodája (UNDOC) számításai alapján pedig a piac forgalma a tavaly évben túllépte a 75 milliárd dollárt - ami 90 százalékos növekedést jelent 2005 óta. A növekedés jóval meghaladja a valódi gyógyszer-kereskedelem növekedését, ami többek közt azt jelenti, hogy egyre többen fordulnak illegális, vagy csupán olcsóbbnak tűnő helyekre - és egyre több embert vágnak át.
„Legjobb esetben egy a háromhoz, legrosszabb esetben négy az öthöz, hogy hamis, akár halált okozó gyógyszert kapsz” - vázolja fel gyorsan a rémisztő statisztikákat Gogo. Egyes elemzők pedig azt is hozzáteszik, hogy így az Afrikába juttatott segélyek töredékéért afrikaiak sokaságát lehetne megmenteni - úgy, hogy közben a fekete-kereskedelem ellen is fellépünk.
