Nem sikerült betiltani az adásvételt

A találkozón 68 ország voksolt Monaco amerikai támogatást is élvező azon javaslata ellen, hogy a tengeri ragadozót felvegyék a fokozottan veszélyeztetett állatok listájára. Csupán húszan támogatták az indítványt, harmincan tartózkodtak.

Egyes államok kompromisszum reményében megpróbálták munkacsoport megbeszélés tárgyává tenni a témát, Líbia azonban Szudán támogatásával elérte, hogy azonnali szavazás történjen. Ez ellehetetlenített minden további párbeszédet az ügyben. Az EU azon javaslata, miszerint a kereskedelmi tilalom egy bizonyos türelmi idő elteltével lépjen érvénybe, szintén megbukott.

A kihalástól veszélyeztetett kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) sorsa az egyik legfontosabb napirendi pont volt a CITES-t aláíró 175 állam tizenháromnapos, Dohában (Katar) megrendezett találkozóján. Az ellenlobbit elsősorban Japán képviselte, a kifogott kékúszójú tonhal nagy részét ugyanis a szigetország vásárolja fel.

A Japánban ínyencfalatnak, a szusi és a szasimi tradicionális halételek egyik fő alapanyagának számító kékúszójú tonhal állománya 80 százalékkal csökkent 1970 óta. Egyetlen ilyen tonhalért, amelynek súlya a 650 kilót is elérheti, 100 ezer dollárt is megadnak a szigetországban, sőt a kékúszójú tonhal Csendes-óceánban élő változatának egy 200 kilós példánya tavaly 220 ezer dolláros rekordáron kelt el.

Az atlanti kékúszójú tonhal védelméről immáron az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) fog dönteni, amelynek tagjai mind halásznemzetek.
A környezetvédelmi szervezetek éles kritikával illették a kereskedelmi tilalom bukását. Az Európai Bizottság is sajnálatát fejezte ki a döntést illetően. Janez Potocnik és Maria Damanaki környezetvédelmi és halászati biztosok azt követelték, hogy az ICCAT mostantól vegye komolyan a rá ruházott felelősséget.

A katari találkozón korábban elbukott az a javaslat is, amely megtiltotta volna a jegesmedvék bundájának, fogainak és karmainak nemzetközi kereskedelmét.