Amit mindenki magának szeretne

A kiállítást megnyitó Ivan Marazov professzor, az ásatások egyik vezetője azt mondta, az elmúlt évtizedekben Tokióban, New Yorkban, Berlinben és másutt is hosszú sorok kígyóztak, hogy megtekinthessék a hellenisztikus kultúra egyedülálló leleteit.
"A trákok hittek a halhatatlanságban, ezért is emeltek gazdagon berendezett halomsírokat.

Az ilyen tárlatok szolgálják igazán, hogy a csaknem háromezer éves kultúra alkotásai valóban halhatatlanokká váljanak" - fogalmazott a bolgár szakember, aki arról is beszámolt, hogy a Kazanlak város környékén több mint húsz éve megkezdődött feltárásoknak köszönhetően az egykori rózsák völgyét ma a világon mindenütt a trák királyok völgyeként ismerik.

A nagykanizsai tárlaton több mint félszáz használati és dísztárgy kapott helyet különleges tárlókban, amelyek nemcsak a biztonságukra, de a klímára is ügyelnek. A rendkívül gazdag régészeti anyag a kazanlaki Iszkra Történeti Múzeum régészeti gyűjteményéből származik.

Az április 30-ig látható műkincsek között van például III. Szeuthész király arany halotti maszkja, valamint az ujján talált arany gyűrű. Ezüstből és aranyból készült használati tárgyak, cserépedények, amforák, vázák, továbbá aprólékosan megmunkált arany és ezüst ékszerek láthatók egyebek mellett a mintegy 700 millió forintos állami garanciavállalással megvalósult zalai tárlaton.

Dimitar Ikonomov, Bulgária magyarországi nagykövete magyar nyelvű felszólalásában elmondta: azért Nagykanizsa a bemutató helyszíne, mert Kazanlak több évtizede ápol testvérvárosi kapcsolatot Nagykanizsával. A nagykövet nagy jelentőségűnek nevezte, hogy Magyarországon is sikerül felmutatni valamit az egykori trák kultúrából.

Zilber Kasabova, Kazanlak alpolgármestere és Marton István, Nagykanizsa polgármestere egyaránt arra emlékeztette a megnyitó résztvevőit, hogy élő a kapcsolat a két város között, a tárlat pedig egyfajta kulturális híd a két ország és a két testvérváros között.

Kőfalvi Csilla, a nagykanizsai kiállításnak helyet adó Magyar Plakát Ház igazgatója elmondta: szakmai konferenciát is rendeznek, a kiállítás időtartama alatt pedig négy országos szakmai napot is tartanak a trák kultúráról.

A leletanyag bemutatója a következő csaknem másfél hónapban minden nap megtekinthető, a kiállító helyiségbe azonban egyszerre csak ötven látogatót engednek be a megfelelő biztonsági és klimatikus körülmények fenntartása érdekében.