Hogy tehetnék olcsóbbá a választásokat a pártok?

A jogszabály szerint a választási bizottságoknak - a választott tagokon felüli - további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg.

Ezen szabály alapján megbízott tagot delegálhat a szavazatszámláló bizottságba és az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságba (oevb) az egyéni képviselőjelöltet állító jelölő szervezet és a független jelölt, a területi választási bizottságba a területi választókerületben (a fővárosban, illetve a megyében) területi listát állító jelölő szervezet, az Országos Választási Bizottságba (OVB) pedig az országos listát állító jelölő szervezet.

A közösen jelöltet, illetőleg listát állító szervezetek a jelölés, illetve a listaállítás szerinti választási bizottságba közösen bízhatnak meg egy tagot.

A választási bizottságok megbízott tagjait legkésőbb április 2-án 16 óráig lehet bejelenteni. Fontos szabály, hogy a delegáltaknak - a választott tagokkal szemben - nem kell a választókerületben lakcímmel rendelkeznie.

A pártok, független jelöltek saját érdeke, hogy valamennyi választási szervbe delegáljanak egy-egy tagot, mivel így saját megbízottaikon keresztül győződhetnek meg a választás tisztaságáról, ellenőrizhetik azt és aktív részesei lehetnek az esetleges jogviták eldöntésének.

Az informatikai rendszer adatai alapján csak az előzetes, tájékoztató eredményeket közlik. A választókerület hivatalos eredményét azonban a szavazatszámláló bizottságok által kiállított jegyzőkönyvek alapján állapítja meg az oevb. A területi választási bizottság a területi választókerület eredményét állapítja meg, az OVB pedig (más feladatai mellett) megállapítja az 5 százalékos küszöböt és dönt arról, mely képviselők jutnak mandátumhoz a kompenzációs listáról.

A nyilvánosság biztosításán túl a pártok olcsóbbá is tehetik a választást, ha minden szavazatszámláló bizottságba delegáltat küldenek, ekkor ugyanis nem kell bevonni (fejenként 15 ezer forintért) úgynevezett póttagokat.

Ahhoz tehát, hogy minden szavazatszámláló bizottságban meg lehessen "spórolni" kétszer 15 ezer forintot, a pártoknak legalább mintegy 22 ezer delegáltat kellene állítaniuk. (Ez abban az esetben igaz, ha nem ugyanazokba a bizottságokba delegálnak; egyébként ennél lényegesen több küldöttre lenne szükség.)

A szavazatszámláló bizottságok öttagúak, kivéve azokban a szavazókörökben, amelyekben az igazolással (tehát más településről átjelentkezők) voksolnak; itt hét embernek kell ellenőriznie a szavazás törvényességét.

A bizottságoknak három olyan tagja van, akikről még az országgyűlési választások előtt döntött a helyi képviselő-testület. A működőképességhez legalább öt tag kell, így ha a pártok delegáltjaival együtt sincs meg az öt tag, akkor póttagokat hívnak be a testületbe. (E póttagokat korábban ugyancsak a képviselő-testület választotta meg.)

A szavazatszámláló bizottságokban ülő tagoknak azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. Döntéseiket határozat formájában hozzák; csak "igennel" vagy "nemmel" szavazhatnak, nem tartózkodhatnak. A testület határozataival szemben a területi választási bizottsághoz lehet fordulni.

A párt által megbízott tag nemcsak figyelemmel kíséri a választási bizottság munkáját, hanem tevékenyen részt vesz benne, a bizottság rendelkezésére álló valamennyi információt megismerheti. A tevékenysége során tudomására jutott személyes adatokat azonban sem az őt megbízó pártnak, sem senki másnak nem adhatja ki.

A szavazatszámláló bizottság munkájában részt vevő, nem pártdelegált tagok bruttó 15 ezer forint díjat kapnak egész napos munkájukért. A megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj a választás állami költségvetéséből, a párt azonban díjazásban részesítheti az általa megbízott tagot.