Sztereotípiák lebontása

„Lepkekergetők” - sokan így aposztrofálják a fiatal ökopártot, utalva arra, hogy véleményük szerint céljaik bár támogatandóak, de roppant nehezen elérhetőek, és a megvalósításhoz nem áll mögöttük elég tapasztalat és szakember-gárda. Ezen elgondoláson változtathat gyökeresen egy jól megírt, szakmai alapokon nyugvó, alapelveken túl konkrét megvalósítási terveket is tartalmazó választási program, amellyel el lehetne irányítani az országot. Jó kérdés, hogy a ma bemutatott dokumentum ilyen-e?

Ugyanakkor azt el kell ismerni, hogy az LMP-nek nincs könnyű dolga: mivel minden párt után hozta csak nyilvánosságra programját, így könnyen vádolható „ötletlopással”. Pontosabban vádolhatóak lennének, de a Fidesz programja még levesebb konkrétumot tartalmaz mint az MSZP-é, az „második Bokros-csomag” csupán a gazdaságot boncolgatja részletesen, a Jobbiké pedig nyilvánvalóan más kontextusba íródott egy „tolvajláshoz” - még ha korrupció-ellenes, és zöld céljaik egyeznek is.

Annyit le kell szögezni, hogy a késleltetett időpont nem véletlen: a szakértői gárda az utolsó pillanatig dolgozott, és még így sem maradt mindenre ideje: sok kérdés megvalósítása maradt kiforratlan, átbeszéletlen. Azonban a csapat a bejelentés után is tovább dolgozik: kiegészítik a hiányzó részleteket, és igyekeznek egy olyan megvalósítható gondolatfolyamatot összeállítani, amely tényleg képes kirángatni az országot a pocsolyából. Azonban az eddigiekkel sem szégyenkezhet a fiatal ökopárt- főleg nem a többi párt programnak nevezett dokumentumához képest.



„Így készült” és az öko-politika definíciója

A „Lehet más Magyarország.”, avagy „a fenntartható jövő, a befogadó társadalom és a megújuló demokrácia stratégiája” elnevezésű program sajtótájékoztatóján hárman vettek részt, mindhárman párt egy-egy alapelvét képviselve és azt kifejtve. Schiffer András a párt szóvivője, és országos listájának első helyezettje a „részvételt”, vagyis demokrácia fejlesztését és a korrupció elleni harcot vette vállára. Rauschenberger Péter a párt fő programírója az „igazságosság” jelszavával állt ki a párt társadalom-politikai elképzelései mellett, míg a zöld vonalat leginkább képviselő Jávor Benedek, az országos lista második helyezettje a fenntarthatóságot képviselte, ami alá leginkább a gazdaság és a környezetvédelem, pontosabban a Green New Deal hazai megvalósítása tartozott.

Rauschenberger a bevezetőben elmondta, hogy az egész program a 2008-as alapdokumentumok elvein nyugszik, amely egyértelműen kiáll öko-politika elvei mellett. A filozófus elmondása szerint az öko-politika olyan dolgok mellet teszi le voksát, ami az átlagos politikai életben háttérbe szorulnak: dolgokért, amely mindenki érdeke, és így nem képviseli partikulárisan egyetlen csoport érdekeit sem (ezáltal nem is „kifizetődő”). Ezek közül az egyik legfontosabb fenntarthatóság, amely hosszútávú gondolkodással jár együtt - és ez utóbbi szintén nem jellemző a hazai politikai beállítottságra.

Rauschenberger azt is kifejti, hogy az ökopolitika szociális politika, de nem hagyományos értelemben: a szolidaritást térben és időben egyaránt kiterjeszti, a még meg nem született gyermekekre, és a nem emberi élőlényekre ugyanúgy, mint a most dolgozó-tanuló lakosságra. A felszólaló szerint a gazdaság ebben a felfogásban nem cél, hanem egy eszköz a társadalmi jólét biztosítására.



Három alappillér - Részvétel

Maga a dokumentum problémák és stratégiai célok köré szerveződött - ezeknél először helyzetértékel, majd cselekvési-megoldási tervet mutat be, egyértelmű iránymegjelöléssel.

Schiffer András az első pillért alapul véve elmondja, hogy az LMP céljai nagyok: a párt főleg kétharmados többségű törvények megvalósítását/megváltoztatását tűzte ki célul, amelyek két nagy részre oszthatóak - a demokratikus intézményrendszer megújítására és az antikorrupciós politikára. Az előbbi lényeges eleme a „fékek és egyensúlyok újragondolása” vagyis a demokratikus rendszer ellenőrzéséért és szabályozásáért felelős törvények reformja. (Például büntetőjogi következmény bevezetése akkor, ha valamely állami szerv elfelejti közzétenni a közpénzzel machináló, előírt pályázatokat, szerződéseket.)

A demokrácia fejlesztésének másik fontos pontja az LMP szerint a befagyott politikai mezőny felmelegítése - „önmagában az LMP sikere nem elég ahhoz, hogy a magyar pártrendszer megújuljon”. A jogász-politikus véleménye szerint a pártrendszer a politikai élet legalapvetőbb fóruma, ám most ez különböző gazdasági csoportok érdekérvényesítő fóruma, amin változtatni kell. Ezért az ökopárt többek közt leszállítaná a bejutási küszöböt, a kopogtatócédulák rendszere helyett morális kauciót vezetne be (induláshoz szakmai programra és társadalmi munka felmutatására lenne szükség), eltörölné a helyi népszavazások gátjait, és limitálná az egyes helyeken - Parlament, polgármesteri-szék - folytatólagosan betölthető ciklusok számát.

Schiffer szerint a 89-es alkotmányozás alapértékeinek megőrzése fontos, de elmaradt az újragondolás, a demokrácia fejlesztése - ezeket kell most megtenni. Kiemelte az új parlament által megalkotandó új jogalkotási törvény elfogadását - a’87-est idén decemberben szüntette meg az Alkotmánybíróság - amely során az LMP olyan folyamatot szeretne, ami nem a lobbistáknak kedvez, hanem polgári részvételt is lehetővé teszi.

Az antikorrupcióra rátérve kifejtette, hogy ahol szabályzatokat, törvényeket lehet vásárolni, ott már csak demokrácia váza maradt meg, és ezen minél előbb szükséges változtatni. Legfőbb kérdésnek ebben az ügyben az LMP a párt- és kampányfinanszírozás rendbetételét, valamint az átláthatóság nagyfokú növelését tekinti, és parlamentbe való bejutásuk esetén ezek kikényszerítéséért - ígéretük szerint - mindent meg is fognak tenni.