Három alappillér - Igazság

Rauschenberger Péter komplex elmélete szerint néhány gazdasági mutató alapján könnyen megérthető, hogy merre is kellene indulnia az országnak. Hazánkban kifejezetten alacsony a foglalkoztatottsági arány: 2008-as adatok szerint a feketemunkát beleszámítva is csupán 58 százalék, ami az EU-ban az utolsó előtti helyezésre elég, csak Málta van mögöttünk. Ez nem az utóbbi másfél év válságának következménye, hanem annak, hogy ’89-óta egy-másfél millió munkahelyet vesztettünk el, és azokat nem voltunk képeske pótolni - érvel az „előadó”.

Ez megmutatkozik a különböző grafikonokban is: az éves GDP mutatója a rendszerváltás utáni években - 1989-hez viszonyítva - esni kezdett, de aztán pár év után kimászott a gödörből, és 2009-ig folyamatosan nőtt. Azonban a foglalkoztatási adatok bár a rendszerváltás után ugyanúgy megjárták a gödröt, de a szárnyalás itt nem következett be, csupán a stagnálás - legalábbis a válság kitöréséig. Ennek a fő oka, hogy az elbocsájtottak jó része alulképzett, akik több okból nem ugrották meg a munkaerő-felvételhez szükséges lécet.

Ugyanis az adókerülők és a munkaerőpiacról kiszorultak 1,4 milliós tömege (lásd „Munkáról álmodva” című keretes írásunkat) miatt jelenleg kevesen fizetnek sok adót - ebből is főleg munkavállalást terhelik le. Ám mivel a legális munkavállalás így drágává válik munkavállalónak, így igen magas lesz léc, amit munkavállalónak meg kell ugrania a felvételhez. De mivel magas a léc, ezért továbbra is kiszorulnak a legális munkaerőpiacról az alulképzettek, amik miatt továbbra sem fognak többen adót fizetni, ami azt eredményezi... és eljutunk egy ördögi körhöz .

Ezt a helyzetet az adócsökkentés nem oldaná meg, hisz az csak fokozná az újraelosztás amúgy is alacsony nagyságrendjét, így csökkentené a munkaerőpiacról kiszorultak felzárkóztatását elvégző szociális háló tartószilárdságát is - mondja Rauschenberger. Helyette az ökopárt két megoldást kínál: az egyik az adóátalakítás. Az LMP elképzelései szerint a munkavállalást terhelő adók egy részét át kellene csoportosítani a szolgáltatásokat, a vagyont és legfőképp a manapság alig bejáratott környezeti tehervállalást megsarcoló adók irányába - így könnyíteni a munkavállalását és erősíteni a környezetért vállalt felelősséget. Ez több mint ezermilliárdos átrendezést jelentene, amit csak fokozatosan, minimum 8 év alatt kellene végrehajtani, ám nagyban növelné az ország versenyképességét is - fejti ki Rauschenberger.

A másik megoldás az, ami gyakorlatilag Japán felemelkedését is előidézte: az emberi tőkébe, vagyis az oktatásba, mint kiemelt stratégiai beruházásba kellene komoly összegeket fektetni, valamint megszüntetni és egyensúlyba hozni a jelenleg „igazságtalan, rettentően polarizált” oktatási rendszert. Hisz Rauschenberger szerint a rosszabb iskolák miatt ma az ország nebulóinak negyede-harmada úgy kerül ki az intézményekből, hogy alapvetően képtelen megugrani azt a bizonyos lécet, így csak tovább növelik a munkaerőpiacról kiszorultak táborát. Legfőbb cél az esélyegyenlőség felszámolása, és kiszorultak visszaintegrálása - deklarálja a programíró. Azt is megjegyzi, hogy a cigányok nem a szociális ellátórendszer potyautasai, hisz az aktív korú inaktívak mindössze 10 százaléka cigány.



Három alappillér - Fenntarthatóság

Jávor Benedek szerint zöld fordulatra van szükségünk a gazdaságban - olyanra, amely a gazdaság-társadalom-környezet hármasát nem külön-külön vizsgálja, hanem egy komplex rendszernek tekinti. Cél a gazdaság zöldítése, és egyfajta környezeti demokrácia kialakítása. Kifejti, hogy teljesen szabad piaci rendszer immáron megbukott, és hibás az a rendszer is, amely az erőforrások növekvő felhasználásán alapul. Véleménye szerint úgy kell munkahelyeket teremteni, hogy az ne tegye tönkre a környezetet, ne merítse ki az erőforrásokat, és ne hirtelen egekbe törő, de bizonytalan GDP bónuszt, hanem stabil, tartós növekedést eredményezzen.

A párt álláspontja szerint ezért kiemelt fontosságúak a különböző energiahatékonysági és energiatakarékossági beruházások, amikre a széndioxid-kvóta felelős, átlátható felhasználásával, valamint a megfelelő EU-források bevonásával meg is lenne a szükséges keret. Ez segítené helyreállítani a hazai építőipart, amiben erősen érdekeltek a kis-és középvállalkozók is. Kiemeli a közlekedésfejlesztést, aminek nem autópálya-építésekből kellene állnia, hanem a vidéki utak rendbetételén kívül a közösségi közlekedés fejlesztésében is - ezáltal a levegő minősége is javulna. Jávor zászlót ver a körbetartozások megszüntetése, és a nagyok helyett kis-és ökogazdaságokra épülő vidékfejlesztés mellett egyaránt. Mint elmondja ehhez a földtörvény módosításán kívül rengeteg más törvényi intézkedésre lenne szükség, amiért az LMP mindent el is fog követni, ha bejut a Parlamentbe.

(A program részletes elemzését következő cikkünkben olvashatják)