Hat párt állíthat országos listát. Melyik milyen esélyekkel indul harcba?

A Fidesz számára az egyetlen kérdés az, meglesz-e a kétharmados fölénye a Parlamentben vagy sem. Ezt leginkább az MSZP és Jobbik akadályozhatja meg. Ha mindketten csak egy kicsivel jobban szerepelnek a vártnál, oda a Fidesz kétharmada. Amúgy a két „középpárt” közt fog eldőlni a második hely, ez a verseny az utóbbi időben teljesen nyílttá vált.

Orbán Viktorék minősített többségének keresztbe tehet az MDF és az LMP is: mindketten eséllyel pályáznak a T. Ház küszöbének átlépésére. Ugyanakkor kicsi az esélye, hogy mindketten ott lesznek az Országgyűlésben. Ami érdekes, hogy kettejük közül ma már talán a néhány hónapja még biztos bejutóként emlegetett Fórumnak van kevesebb sansza az öt százalék elérésére.

Miért?

Ne feledjük, két olyan megye is van, hol az MDF nem tudott területi listát állítani, ami a nyilvánvaló presztízsveszteségen túl azt is jelenti, hogy 5,31 százalékos eredményt kell elérnie azokon a területeken, ahol listán lehet a pártra szavazni. Ez egyébként éppen olyan arány, mint amit az MDF a legutóbbi EP-választáson elért, ugyanakkor ma jóval erősebb reménytelenség lengi körül a pártot, mint tavaly nyáron. Sokkal rosszabb a stratégiai pozíciója, mint az LMP-nek és ez fontosabb, mint az aktuális közvélemény-kutatások által közölt helyzet.Az SZDSZ-szel való együttműködés okozta hitelességvesztésen és saját belső konfliktusain ráadásul a párt továbbra sem tud felülemelkedni; így alig szól a választókhoz.

Mi a helyzet a Seres Mária féle Civil Mozgalommal?

Csak matematikai esélyük van a bejutásra. Tíz és fél százalékot kellene produkálniuk azon a kilenc területen, ahol listán is lehet majd rájuk voksolni. Ez pedig messze van a realitástól. Ők inkább egyfajta érdekességei a 2010-es kampánynak: a mozgalom tipikusan egy egy kérdésre (a képviselő költségtérítésére – a szerk.) fókuszáló, úgynevezett „one issue” párt, ehhez hasonló formációra idehaza még nem volt példa.

A mozgalom fő fegyvere a civilség mellett az elitellenesség és a populizmus, amely eszközökkel egyébként a Jobbik, sőt az LMP is szívesen él. a Civil Mozgalom egyetlen jelentősége a kampányban az lehet, hogy a szóban forgó kilenc területen valamennyi szavazót elvehetnek az LMP-től illetve a Jobbiktól.

Milyen társadalmi-politikai hatásai lehetnek a 2010-es választásnak?

Azt gondolom, ezzel kapcsolatban vannak ma a legnagyobb kérdőjelek. Az biztos, hogy a pártrendszer átalakulóban van. Ennek egyértelmű tünete az lenne, ha Jobbik valóban a második legnépesebb frakciót alakíthatná májusban, de ha végül nem jön össze az „ezüst”, akkor is Vonáék lesznek a fő ellenzékei a Fidesznek. Sok év után először törhet meg tehát a kimondottan merev Parlamenti struktúra, ám hogy a társadalomban ez milyen változást hoz majd, ma még nehéz megmondani. Nagy dilemma, hogy a Fidesz hogyan fogja kezelni a romakérdést, valamint az is, hogy hogyan akarja versenyképesebbé tenni a magyar gazdaságot.

Nagyjából ezektől függ, képesek lesznek-e tovább erősödni a radikálisok vagy sem. Az elmúlt három évben generált túlzott változások ugyanis nagyon könnyen visszaüthetnek a Fideszre, s a viszonylag gyors csalódás komoly népszerűségvesztésben ölthet testet már az őszi önkormányzati választás után. Egyfajta Obama effektusre lehet számítani tehát.

Azzal a különbséggel, hogy a demokratáknak az USA-ban a Fidesznek kinézőhöz hasonló politikai felhatalmazás mellett azért a mienknél jóval tágasabb gazdasági mozgástere volt-van.

Ez pontosan így van. Az a kérdés, hogyan tudja ezeket a hatásokat tompítani a Fidesz. Ebben segítségére lehetnek az olyan szimbolikus intézkedések, mint az alkotmány esetleges módosítása vagy a változatlanul beígért elszámoltatás. Az elszámoltatás folytonos hangoztatása ugyanakkor visszafelé is elsülhet. Az emberek figyelme a választások után vélhetően egyre inkább a konkrét gazdasági-szociális intézkedések felé fordul majd, márpedig ha itt nem tud gyors eredményeket felmutatni a Fidesz, az elszámoltatás napirenden tartása egyfajta menekülésnek is tűnhet a társadalom szemében.

Egyesek szerint a Jobbik ereje a választók kiábrándultságában van, s egy jó kormányzás esetén hamar lecsökkenhet a radikálisok tábora. Ön is így látja?

Nem egészen. Egyrészt a radikális párt megerősödésében az elmúlt évek ellenzéki politikája is vastagon benne van. Másrészt a Jobbik – legalábbis az őszi önkormányzati választásokig – kényelmes helyzetben lesz. Folyamatosan számon kérhetik majd a Fideszen, hogy miért nem folytat nemzeti kormányzást, minden elmaradó népszerű intézkedés miatt bírálhatják majd, és mindezt hitelesebben tehetik, mint az MSZP. Ugyanakkor, mire a Jobbik – körülbelül az önkormányzati választások idejére – betagozódik a hatalmi gépezetbe, komoly kockázatokkal nézhet szembe.

Például?

Egyrészt ki fog derülni, hogy hatalomgyakorlásban a Jobbik sem jobb, mint bármelyik másik párt. Másrészt – mivel a Fidesz ebben lesz érdekelt – bizonyosan előkerülnek majd korrupciós botrányok, hiszen lesz egy olyan médiakörnyezet, amelyik nagyon ki lesz hegyezve a Jobbik botlásaira. És azért azt se felejtsük el, hogy a Jobbik és a Magyar Gárda ellen kormányzati pozícióból titkosszolgálati eszközökkel elég hatékony lépéseket lehet tenni. Kérdés, ebben mennyivel lesz hatékonyabb a Fidesz, mint volt az MSZP.