Veszélyben az euro

Az euró árfolyama tizedik hónapja csökken folyamatosa a dollárhoz képest - szerda kora délután már 1,3348 dollárért lehetett kapni egy eurót, ami drasztikus visszaesés a tavaly decemberi 1.50-es értékhez képest. Az egységes európai valuta lejtőn való meglódulásának legfőbb oka a görög államcsőd egyre jobban fenyegető veszélye - igaz most rátett egy lapáttal az a tény is, hogy a hasonló helyzetben lévő Portugáliát is leminősítette AA mínusz-ra adósságállománya miatt a Fitch Ratings hitelminősítő intézet.

Sokan már az Euro-övezet leamortizálásáról beszélnek, amely tőzsdei körökben is megerősítést nyert: a rövidtávon gondolkozók mind az euró romlásával számolnak, és ekképp kötik üzleteiket, a hosszútávú befektetők pedig kivárnak - de ők is felkészültek a további zuhanórepülésre. A mostani EU csúcs elviekben mindent megváltoztathat, gyakorlatilag azonban két rossz közül választhatnak csak a Brüsszelben összegyűlt EU-beli nemzetvezetők.

Az ügy hátterében az áll, hogy a Görögország az összes pénzügyi kiskaput kihasználva hosszútávú kölcsönért cserébe eladta az ország jövőbeli bevételei egy részét amerikai pénzintézeteknek, és ezáltal gyakorlatilag meghamisította a költségvetési adatait. Amikor kormányváltásnál az ellenzék ezt realizálta, akkor megkongatta a vészharangot, és drasztikus intézkedésekbe kezdett, de már ez sem segített sokat: az államháztartási hiány "hirtelen" óriásira duzzadt, és az államot nyomó kölcsönök nagysága is drasztikusan megnövekedett. A legnagyobb gond jelenleg az, hogy Görögországnak április végéig meg kell újítania - vagy vissza kell fizetnie - 20 milliárd eurónyi kölcsönt, és csak 7 milliárd euró tartalékkal rendelkezik.

Két nagy ellentét

Anglela Merkel német kancellár, és Nicloas Sarkozy francia elnök - és a mögöttük álló országok - a tegnapi nap rendesen összeakasztották a bajszukat Görögország megsegítése ügyében. Merkel álláspontja szerint Németország polgárai egyetlen eurócenttel sem fognak hozzájárulni a volt görög kormány felelőtlen viselkedésének elkendőzéséhez, hisz ez csak a bátorítaná az EU tagországait a hasonló viselkedésre. Mivel Németországnak, mint az EU legnagyobb gazdaságának vétójoga van, így Merkel hozzáállása alapból ellehetetleníti azt, hogy az EU önmaga pénzügyileg megsegítse Görögországot.

Merkel tovább megy: szorgalmazza a hanyag, vagy kiskapukat kereső költségvetési politika keményebb ellenőrzését, és hibák után keményebb büntetését, hogy ezzel is elejét vegyék minden, a görögökéhez hasonló próbálkozásnak. Indokaikban természetesen az is szerepet játszik, hogy ősszel következnek a német helyhatósági választások, és a szavazók igencsak „mellre szívnák” ha részben német adófizetői pénzen másznának ki a gödörből a felelőtlen hélóták. A német kancellár szerint az EU-s segítség helyett az IMF-hez kellene fordulnia Görögországnak - azonban ezzel is vannak komoly problémák.

Sarkozy - a legtöbb EU-taggal karöltve - elutasítja az IMF beavatkozását, és minden erejükkel megpróbálják rávenni Merkelt, hogy adja be a derekát. Meglátásuk szerint azért, mert ez euro-övezetre szégyen lenne, ha a részint Amerika által pénzelt IMF segítségét kellene kérni, és úgy tűnhetne, mintha a 27 országot egyesítő világszervezet nem tudná megoldani a saját problémáit. Ráadásul érveik szerint az IMF az EU-nál is szigorúbb lépések meghozatalára kényszerítené Görögországot, ahol a megszorító-intézkedések már így is tüntetések sorozatát váltották ki.

A Görögök - akik eddig cáfolták, hogy az ország bármiféle segítségre szorulna - azonban igyekszenek tompítani a helyzetet: szerintük az országnak mintegy 50 milliárd euróra csak mint „készenléti tartalékra” lenne szüksége, hogy megnyugtassa a nemzetközi hitelezőket, és az eseményeket meglehetős aggodalommal figyelő pénzpiacot. Tehát az összeget elviekben le se hívnák, csak ha valami nagyon nagy baj van - ám a kijelentést szinte senki nem veszi készpénznek, hisz a görög kormányok hitelessége már javában megkopott.

Annyi viszont biztos, hogy Görögországot az Unió szempontjából meg kell menteni: hiába vezetne mindkét megoldás az euro, és így az egész euro-övezet további meggyengüléséhez, Görögország összeomlása az egész - eddig a stabilitást jelentő - övezet összeomlásával járna.

Csúcs

A kétnapos brüsszeli EU-csúcson elméletileg mind 27 ország képviselői részt vesznek, ám várhatóan lesz egy speciális ülés is, kizárólag az eurót használó 16 ország számára - amelyet az előző napra Merkel konoksága miatt nem sikerült összeszervezni. A téma eredetileg a válságból való kiábrándulás a és a kereskedelem felpörgetésre ("az EU tízéves gazdasági stratégiájának kidolgozása" címszavával), de a nagy nyomás hatására komolyan belevették a programtervbe Görögország kérdését is - még ha hivatalosan nem is szó szerint.

Végül a találkozó megkezdése előtt Merkel és Sarkozy kiegyezett: bár a megegyezésről még pontos adatokat nem lehet tudni - hisz még nem bólintott rá minden eurót használó tagország- de a megoldás az arany középút látszatát kelti. Ugyanis mind uniós forrásoknak, mind az IMF-nek szerepe van benne - egyéb, az EU számára megbízható pénzügyi szervezettekkel együtt. Az egyik ilyen lehet az uniós pénzalap, amely eredetileg az euro-övezeten kívül eső EU-tag országok megsegítésére hoztak létre, ám ezt - főleg a bajban lévő Görögország és Spanyolország friss beterjesztésére- kiszélesítenék az euro-övezet tagjaira is.

A végső döntés a várhatóan éjszakai tanácskozásba húzódó, mai összeülésen dől majd el - amelynek eseményeiről a HirExtra e cikk frissítésével folyamtosan tudósít.