Semjén: erkölcsi anarchia szélén az ország

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a Látleletek 2010 tavaszán címmel pénteken, a fővárosban rendezett konferencián arról is beszélt, hogy az elszámoltatás elkerülhetetlen, ez nem politikai szempontból, hanem az ország erkölcsi rendjének helyreállítása miatt fontos. Ha ez nem történik meg, anarchiába zuhan az ország - mondta.

Ha az ország vezetői lehetnek bűnözők, akkor hogy lehet elvárni az egyszerű emberektől a törvénytiszteletet? - tette fel a kérdést.Semjén Zsolt kitért arra is, hogy az erkölcsi alapokat az iskolában kell lefektetni. Elkötelezettek az etikaoktatás bevezetése mellett - mondta, a megvalósításról kifejtve: választható lenne, hogy felekezeti hit- és erkölcstant vagy általános etikát tanul valaki, de mindenkinek kellene valamilyen etikát tanulnia.

Megjegyezte: a környező államok közül Magyarország az egyetlen, ahol nincs semmilyen intézményes etikaoktatás . "A gyerek felnő, leérettségizik és esszét tud írni az erdei pajzsika spórájának szaporodásáról (...), de nincs intézményes válasz arra, hogy miért ne fojtsa meg a szomszédját, ha haragszik rá" - mondta.

Kijelentette, hogy Magyarország a demográfiai katasztrófa szélén tántorog. A most meg nem született gyermeknek nem lesz gyermeke, unokája, s három emberöltő múlva a nemzet nem lesz képes reprodukálni önmagát. A megoldások között különösen fontosnak nevezte a családi adózás lehetővé tételét.

Semjén Zsolt azt mondta, Magyarországnak vissza kell térnie Szent István-i örökséghez, "mindig akkor gazdagodtunk, amikor Magyarország hűséges volt ehhez az örökséghez". Utalva Szent István és Koppány küzdelmére, kifejtette: ha a "koppányság" győzött volna, a magyarság eltűnt volna. "Ma Magyarországon politikai értelemben két pogány között vagyunk, vannak az ópogányok, a bukott kommunista rendszer, és van a neopogányság. "Az a feladatunk, hogy a Szent István-i útról ne csússzunk le se jobbra, se balra" - mutatott rá a KDNP első embere.

Martonyi János korábbi külügyminiszter az eddigieknél sokkal markánsabb, erőteljesebb közép-európai politikát és határozott nemzetpolitikát szorgalmazott a konferencián. Kiemelte: lesznek vitás kérdések, de a közép-európai érdek az együttműködés mellett szól. Hozzátette: új lendületet akarnak adni a közép-európai együttműködésnek.

A határozott nemzetpolitikáról szólva közölte, ha állandó letelepedés nélkül meg lehet adni a határon túli magyaroknak az állampolgárságot, akkor meg kell adni.
Arról is beszélt, hogy Európa bajban van, a nagy intézményi reform, amelyen az unió 15 évet dolgozott, nem hozta meg a várt eredményeket. Hiányzik az egyeztetett, koordinált gazdaságpolitika is - mondta -, "ezt meg kellene csinálni".

Tőkés László európai parlamenti képviselő felszólalásában "nemzetpolitikai rendszerváltozást" szorgalmazott. Úgy fogalmazott, hogy "a határok feletti nemzetegyesítés szellemében kell viszonyulnunk önmagunkhoz és Európához". Magyar integrációt kell megvalósítani a nemzetek Európájában - mondta, hozzátéve: Európának nem külön a romániai, felvidéki, délvidéki magyarokkal kell foglalkoznia, hanem "a magyar nemzettel, mint az unió tagnemzetével" kell számolnia. Tudnunk kell együtt képviselni a magyar ügyet - jelentette ki a református püspök.

Duray Miklós, a pozsonyi parlament képviselője arról szólt, hogy a realitások figyelembe vételével kell a határok felett a nemzetet egyesíteni, s ennek az anyagi és intézményi rendszerét meg kell teremteni. Reményének adott hangot, hogy miután 1998-2002 között sikerült az első lépéseket megtenni, 2010-től ezt folytatni lehet.

Balog Zoltán (Fidesz), az Országgyűlés emberi jogi és kisebbségi bizottságának elnöke szerint az elkövetkező évek sikere az erkölcsi megújuláson múlik.

Az országgyűlési képviselő hozzátette: "lelkileg-mentálisan is helyre kell állítani a nemzetet" a konkrét problémák megoldása mellett. Kitért arra, hogy Magyarországon egy felmérés szerint a magyar lakosság jelentős része azt gondolja, tisztességgel nem lehet érvényesülni, de 40 százalék azt mondja, hogy mégis szeretne tisztességesen élni. Tisztesség a magán- és a köz világában egyaránt - fogalmazta meg hitvallását a politikus.

A fideszes politikus szintén felelősségre vonást szorgalmazott, mint mondta, ha ez nem történik meg, a bizalom nem áll helyre. Kiss-Rigó László arról beszélt, hogy a magyar társadalom ma beteg. A római katolikus püspök szerint az egyházak részéről a közösségformáló erő az, ami gyógyíthatja társadalmat.

A Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézete, a Barankovics István Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett tanácskozáson részt vett Mádl Ferenc korábbi államfő és Szűrös Mátyás is.