Az MSZP állami intézményeket hozna létre, a Fidesz-KDNP feladatfinanszírozást vezetne be, a Lehet Más a Politika és a Civil Mozgalom is változtatna a jelenlegi rendszeren. Az MDF felsőoktatási tandíjat tervez, a Jobbik pedig megszüntetné a bolognai rendszert.

Az MSZP elképzelései szerint ha a jelenlegi intézményfenntartó nem képes az elvárható színvonalon ellátni kötelező közoktatási feladatát, állami intézmények jöhetnének létre. Emellett új típusú, az oktatási tárca és a jelenlegi intézményfenntartó által létrehozandó társulás is vállalhatná a feladatellátást.

Az interneten keresztül minden iskola számára hozzáférhetővé tennék az iskolai tananyagokat, s nemzeti nyelvtanulási programot indítanának, amelynek keretében a 35 éven felülieknek fedeznék egy idegen nyelv alapfokú elsajátításának költségeit. Folytatnák az Új tudás programot, tovább segítenék a tehetséges, nehéz helyzetű fiatalokat mentorok bevonásával az Útravaló ösztöndíjprogram keretében, s folytatódna a hátrányos helyzetű tanulókat segítő Arany János Tehetséggondozó Program.

Fenntartanák a pedagógusok többletmunkáját elismerő, illetve teljesítményösztönző pótlékrendszert. Rögzítették, hogy nem engednék be a közoktatásba a kötelező hittanórát. Folytatnák a szakképzés korszerűsítését, a diplomát adó képzésre való belépés feltétele pedig egy vagy két emelt szintű érettségi vizsga lenne. Azért, hogy a fiatalok és az intézmények érdekeltek legyenek a versenyképes képzésben, lépcsőzetes rendszert alakítanának ki, amelyben csak a legjobb teljesítményű hallgatók tartoznának az államilag finanszírozott körbe.

A Fidesz Nemzeti ügyek politikája című programja a felsőoktatás és a szakképzés célszerűsítése kapcsán rögzíti, hogy a gyakorlatorientált vállalkozásoktatást el kell terjeszteni a szakközépiskolákban és a felsőoktatásban is. Központi programot indítanának a hazai vállalkozásoktatás fejlesztése érdekében, s megerősítenék a hazai természettudományos és mérnökképzést.

A fideszes oktatáspolitikusok nyilatkozataiból az látszik körvonalazódni, hogy átalakítanák a közoktatás finanszírozási rendszerét, megfontolnák a feladatfinanszírozás bevezetését, szabályoznák, hány gyerek tanítása után lehet egy pedagógusstátust létesíteni.

Megszűnne az évismétlés tilalma, kiemelt összegű ösztöndíjrendszerrel tennék vonzóvá a pedagóguspályát, a már pályán lévőknek bevezetnék a pedagóguséletpálya-modellt. Felülvizsgálnák a magántőke bevonásával megkötött felsőoktatási PPP-szerződéseket. A felsőoktatásba való belépés feltétele lenne az emelt szintű érettségi.

A Kereszténydemokrata Néppárt fokozatosan bevezetné az általános és középiskolákban a mindennapos testnevelést. Ahol nincs tornaterem, megújítanák a tornaterem-építési programot. A finanszírozás alapjának a tanulói létszámot, a csoportszámot és a feladatokat együttesen vennék.

A Szentszékkel kötött egyezmény értelmében támogatnák az egyházi intézmények működését, lehetővé tennék, hogy egyházi fenntartású intézmények is kapjanak állami támogatást a felújításokra.

Bevezetnék az etikaoktatást, az választható lenne, hogy felekezeti vagy általános etikát tanul-e valaki. Kibővítenék a hátrányos helyzetűeket felkaroló Arany János Tehetséggondozó Programot. Megerősítenék a felsőfokú akkreditált szakképzés rendszerét, a rövidebb, rugalmasabb képzéseket munkaerő-piaci igényekhez igazítanák.

Az MDF egész napos iskolát hozna létre az esélyegyenlőség érvényesüléséért. Megerősítenék a szakmunkásképző intézeteket. Az állami közoktatási intézményeket megemelt és összevont fejkvóta szerint finanszíroznák, falusi önkormányzatok helyett járásiakat terveznek. A felsőoktatásban bevezetnék a tandíjat, az egyetemek és főiskolák finanszírozását több csatornán keresztül párhuzamosan valósítanák meg.

A Jobbik az önkormányzatok ösztönzésével növelné a falusi kisiskolák és óvodák számát. Csak nagyon indokolt esetben engedélyeznék a fenntartóknak oktatási intézmények bezárását. Létrehoznák a magyar nemzeti tantervet a jelenlegi nemzeti alaptanterv és a kerettantervek helyett. Eltörölnék a 6+6 éves és megerősítenék a 8+4 éves iskolaszerkezeti rendszert, igény szerint meghagynák a 4+8-ast is.

Kötelezővé tennék a hittant vagy erkölcstant, megszüntetnék a kétszintű érettségit, visszaállítanák az egységes gimnáziumi és szakközépiskolai érettségi rendszert, amelynek célja az érettségi színvonalának emelése és ellenőrizhetősége. Emelnék a testnevelési órák számát, tornatermeket, sportpályákat építenének. A jelenlegi négyéves szakiskolai képzést háromévessé alakítanák át. Megszüntetnék a bolognai rendszert, visszaállítanák a 8 féléves főiskolai és 10 féléves egyetemi képzést.

A Lehet Más a Politika szerint el kell érni, hogy a tanári pálya vonzó legyen a legtehetségesebb fiatalok számára is. Az erőforrásokat a pályájuk elején levő tanárok relatív keresetének tartós javítására összpontosítanák.

Azért, hogy a gyerekek ne maradjanak le behozhatatlanul már az iskolaköteles kor előtt, teljes körűvé tennék a védőnői hálózatot, elterjesztenék a korai fejlesztés intézményét (Biztos kezdet program), bővítenék a bölcsődei kapacitást, ösztönöznék a családi napközik elterjedését. Nagyobb fejkvótát juttatnának a negyedik, illetve a hatodik osztály után is a körzetes iskoláknak.

A Civil Mozgalom szerint az osztályok létszámának nem szabad a fenntartó anyagi lehetőségeitől függnie, hanem attól, hogy milyen hatékonysággal lehet az oktatási célokat megvalósítani. A nagy létszámú osztályok létszámát optimálisra csökkentenék, és átalakítanák a felsőoktatás finanszírozását is.