Az ellenzék átvette a hatalmat?

Az ellenzék, saját állítása szerint, átvette a hatalmat. Az ország több városában, így Talaszban, Narinban és Tokmokban is tüntetések és erőszakos cselekmények zajlottak le a nap folyamán. Biskekben a rendőrség könnygázzal, gumilövedékkel és hang-fény gránáttal próbálta meg feloszlatni a tömeget, majd legalább tíz katona automata fegyverekből tüzet nyitott a kormány székházából a mintegy 5000 tüntető ellenzékire. Az összecsapásokban legkevesebb 19 ember halt meg.

Az ellenzék a tüntetők által elfoglalt állami televízióban bejelentette, hogy megalakította kormányát. Temir Szárijev volt ellenzéki elnökjelölt közölte, hogy politikusok egy csoportja koalíciót alkotott, s megállapodott a kormányfő és a belügyminiszter, valamint az új "biztonsági főnök" személyében. Az előző kormány lemondott, Kurmanbek Bakijev elnök elhagyta a fővárost, Danijar Uszenov miniszterelnök pedig aláírta lemondási nyilatkozatát - tette hozzá Szárijev.

Hírügynökségi jelentések szerint az ellenzék birtokba vette a kormány és a biztonsági erők székházát is. Az új kormányfő Roza Otunbajeva volt külügyminiszter lenne, aki azonban egyelőre illegalitásba vonult, hogy elkerülje letartóztatását.

A fővárosban 142 sebesültet vittek kórházba, míg vidéken 55-en sebesültek meg. Az ellenzék egy része csaknem száz halottról tud.

Biskekben az ellenzéki tüntetők feldúlták a parlamentet. A tiltakozók egy része benyomult az épületbe, betörte az ablakokat és ajtókat, bútorokat és számítógépeket zúzott össze, s televíziókat, irodatechnikai berendezéseket próbált elvinni, amit más tüntetők megakadályoztak, rákényszerítve a fosztogatókat a rablott holmi hátrahagyására. A törvényhozás tőszomszédságában, ugyancsak a főváros központi terén lévő főügyészség épületét felgyújtották. Ellenzékiek elfoglalták a televízió székházát, a televízió csatornái nem sugároznak műsort.

Előzőleg időről-időre ellenzéki vezetők nyilatkozatait közvetítette a tévé. A rendőrség csupán a kormányépület közvetlen környékét ellenőrizte, ezért nem lehetett megállapítani, hogy ki szerez érvényt Bakijev elnök rendeletének, amely szerint este tíztől reggel nyolcig kijárási tilalom van a városban. Azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg az államfő.

A korábbi hírekkel ellentétben az ellenzéki tüntetők nem ölték meg, csupán foglyul ejtették és súlyosan bántalmazták Moldomusa Kongantijev kirgiz belügyminisztert az ország északnyugati részén lévő Talasz városában. A KABAR nemzeti hírügynökség jelentése szerint a politikus állapota súlyos. Egy ideig a tiltakozók fogságában volt Akilbek Dzsaparov első miniszterelnök-helyettes is, akit azóta a helyi baleseti kórházba szállítottak.

A tiltakozók vezetői szerint már az ellenzék ellenőrzi Karakol, Narin és Talasz tartományi központokat, valamint néhány körzeti központot. A kirgiz belügyminisztériumban nem kívánták értékelni a biskeki helyzetet, mondván, hogy az "folyamatosan változik".

A hatóságok az este szabadon engedtek több mint tíz ellenzéki vezetőt, miután tüntetők gyűltek össze az előtt az épület előtt, ahol a politikusokat őrizték. Isza Omurkulov, a szociáldemokrata párt tagja telefonon elmondta, hogy több társával, köztük Temir Szárijev volt elnökjelölttel együtt engedték el. Valamennyien épek és egészségek, és összeültek megvitatni azokat a kérdéseket, amelyekről hamarosan egyeztetnek kívánnak a hatalom képviselőivel. Omurkolov úgy vélte, nehéz lesz lecsendesíteni a dühöngő tüntetőket.

A kirgizisztáni események miatt nyugtalanságát fejezte ki az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európai Unió, amelyek a vérontás beszüntetésére és párbeszédre szólították fel az ellenségeskedő feleket. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár önmérsékletre kérte a hatóságokat és a tüntetőket, valamint nyugalomra és tárgyalásra ösztökélte őket. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az alkotmány betartására intette a feleket, és tárgyalások azonnali megkezdését sürgette. Az EBESZ reményét fejezte ki, hogy a szereplőkben megvan a válság rendezéséhez szükséges politikai akarat és bölcsesség.

A két napja tartó zavargások Oroszországban és az Egyesült Államokban is aggodalmat keltenek. Mindkét ország katonai támaszpontot működtet az Afganisztánhoz közeli volt szovjetköztársaságban.