Medián: kétharmadnál is többet szerezhet a Fidesz-KDNP

A hvg.hu-n is olvasható, az előrejelzés igényével készült 1200 fős országos Medián-felmérés szerint ez tűnik a legvalószínűbb eredménynek.

A felmérést 2010. március 26-a és 30-a között készítette a Medián, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével.
Az eredmények szerint nagyjából két héttel a választás első fordulója előtt a választók 56 százaléka mondta azt, hogy április 11-én biztosan elmegy szavazni. Ez valamivel magasabb a március elején mért 53 százaléknál, viszont alacsonyabb a 2006-os választás előtt mért 59 százaléknál. A felmérés szerint ezek alapján feltételezhető, hogy az idei részvételi arány elmarad a négy évvel korábbi 67,8 százaléktól és a 2002-es 70,5 százalékról.

A választási kampány hajrája nem is a részvételi szándékok változásában mutatkozott meg leginkább, hanem abban, hogy jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik nem tudták vagy nem akarták megmondani, melyik pártra szavaznának. Ám a "bizonytalanok" száma így is jóval nagyobb a négy évvel ezelőttinél: akkor 19 volt, most 24 százalék az arányuk.

Az összes választókorú csaknem fele, 47 százaléka voksolna a Fidesz–KDNP közös listára, így a jobboldali ellenzék népszerűsége a tavalyi EP-választás idején mért szintre emelkedett. Akkor ez – meglehetősen alacsony, 36 százalékos részvétel mellett – 56 százalékos listás szavazatarányhoz volt elég.

A jelenlegi előrejelzés egyik bizonytalansága éppen abból származhat, hogy a korábbi két parlamenti választásénál feltehetően alacsonyabb részvétel hogyan csapódik le az egyes pártokkal rokonszenvezők táborán belül - jegyzi meg a Medián. Az intézet felhívja a figyelmet arra, hogy hosszú hónapokon keresztül a Fidesz-szavazók nagyobb aktivitást mutattak, mint az MSZP-sek, de az utóbbi hónapokban ebből a szempontból a Fidesz került hátrányba.

Elképzelhető, hogy sok választópolgár érzi az idő szelét és a többségi véleményhez csapódva a Fidesszel szimpatizál, de lefutottnak látván a meccset végül mégsem megy el szavazni. Ez annál is inkább így lehet, mivel a választók 86 százaléka valószínűsíti a párt győzelmét, a Fidesz-szavazók körében pedig gyakorlatilag mindenki erre készül.

De még ha a Fidesszel rokonszenvezők egy része otthon maradna is, az sem igazán veszélyeztetné, hogy a párt megszerezze a parlamenti helyek kétharmadát.

A Medián szerint minden bizonytalanság ellenére úgy tűnik, a Fidesz már egy 50 százalék körüli listás eredménnyel megszerezheti az alkotmányos keretek átrajzolásához is elegendő 258 mandátumot. Márpedig a Fidesz–KDNP ennél sokkal jobban áll: a Medián becslése szerint 58 százalékos országos támogatottsággal besöpörné az összes egyéni mandátumot (137-et már az első fordulóban), és 99 mandátumot kapna listáról (ebből 96-ot a területi listákról, hármat az országos kompenzációs listáról). A Fidesz kétharmada akkor válna kérdésessé, ha az MSZP és a Jobbik együtt legalább 40 százalékot érne el, és legalább még egy párt bejutna az Országgyűlésbe.

Az intézet szerint két héttel a választás előtt erre az LMP-nek nagyobb esélye van, mint az MDF-nek. A Bokros Lajos által fémjelzett pártnak a bejutáshoz körülbelül 5,5 százalékot kell elérnie azokban a megyékben, ahol rajta van a szavazólapon – hiszen három megyében eleve nem lehet rá szavazni –, ám a támogatottsága jócskán elmarad ettől. Igaz, az MDF a 2004-es és a 2009-es EP-választáson és a 2006-os országgyűlési választáson is úgy kerekedett egy hajszállal az 5 százalékos küszöb fölé, hogy a felmérések többsége ennél valamivel alacsonyabb támogatottságot mutatott.

A választani tudók körében az LMP 5 százalékon áll, mégpedig úgy, hogy az elmúlt három hétben csaknem megháromszorozta támogatóinak a számát. További növekedési potenciált jelenthet a sokak által feltehetően csak a kampányhajrában ismertté vált tömörülés számára, hogy ez a Fidesz után a legkevésbé elutasított párt, így a "bizonytalanok" egy része akár kizárásos alapon is rá szavazhat.