„Hogyan tudjuk kisugározni az értékeinket, érdekeinket? Hogyan tudunk egy regionális, közép-európai politikát megerősíteni, amivel azután erőteljesebb szereplőként tudunk fellépni az Európai Unión belül?” – sorolt néhányat egy leendő Fidesz-kormány külpolitikájának stratégiai elemei közül Martonyi János, az Orbán-kormány volt külügyminisztere, egyetemi tanár.

Mindennek nagyon fontos tényezője, hogyan alakulnak Magyarország belső folyamatai: ha nem stabilizálódik a pénzügyi helyzet, ha nem lesz gazdasági növekedés, nem tudunk majd sikeres külpolitikát folytatni – mondta. „Ma már a kül- és a belpolitika nem választható el a régi módon egymástól”. De fontosnak nevezte a kulturális, a tudományos és a sport eredményekkel való „pozitív befolyásolást” is.

Elmondta: a pártnak konkrét intézkedési tervei vannak régiókra és térségekre lebontva. Bár részletekbe menően nem ismertette ezeket, általánosságban kiemelt néhány fontosabb elemet, köztük a közép-európai együttműködés erősítését, valamint a közép-és délkelet-európai térség Magyarország általi összekapcsolását és rendszerbe illesztését..

Magyarország jövőbeni stratégia partnereiről szólva Martonyi kijelentette: az Európai Unióban vannak a legfontosabb partnereink; ezen belül legerőteljesebb érdekközösségünk továbbra is Közép-Európával, az új tagállamokkal áll fenn, de nem ez az egyedüli kapcsolati rendszer az unión belül.

A meglehetősen széles körű feladatrendszerhez nem kell-e nagyobb apparátus, amit a Fidesz éppen csökkenteni szeretne? – hangzott a Duna Televízió kérdése. Martonyi szerint egyáltalán nincs szükség nagyobb apparátusra.

„Valószínűleg sokkal elkötelezettebb apparátus kell és egy világosabb szerkezet” – mondta. Általában véve is úgy látja: a központi közigazgatásra ráfér bizonyos karcsúsítás; erre, a kormányzati rendszer átvilágítása után, minden területen lát lehetőséget.

Magyarország 2011-es soros uniós elnöki tisztéről Martonyi János azt mondta: legfontosabb, hogy tisztességesen, megfelelő szakmai színvonalon el tudjuk látni a soros elnökségéből fakadó feladatokat.

„Az már további kérdés, hogy be tudunk-e vinni olyan témákat az integráció rendszerébe, amelyek Magyarországnak fontosak. A várakozások itt kicsit talán túlságosan nagyok” – vázolta a lehetőséget a külügyi szakértő.

A beviendő magyar témák között szerepelhet a nyelvi sokszínűség kérdése és a regionalizáció is; külpolitikai értelemben szó lehet a keleti partnerségről is.