Az OVI-vezető nem érzi hibásnak magát

Virág Rudolf sajnálkozását fejezte ki a hosszas várakozásért.

Az OVI vezetője szerint amikor a vasárnap történtekről beszélnek, kénytelenek hivatkozni a szabályozásra, mivel az igazolással szavazásra vonatkozó törvény oly mértékben megköti a választási igazgatás szerveinek kezét, hogy csak kicsi a mozgásterük a szavazás gyorsítására.

Közölte: a választási eljárási törvény azon rendelkezése, amely nagyon bonyolult és biztonságos rendszert alakított ki az igazolással szavazók részére, indokolt, "de a bonyolult rendszer bonyolult eljárási biztosítékot is követel". Például három jegyzéket kell kezelni, amelyeket "alapesetben" nem kell, de ezzel 50-150 másodpercbe telik egy szavazónak a "fülkéig való elengedése".

A törvény keretei között megteendő intézkedésekkel lehet ugyan gyorsítani a munkát, de az akkor is időigényes, mert például az igazolással érkező választópolgárt - hacsak nem vetette magát előzetesen fel a névjegyzékbe - a helyszínen kell névjegyzékbe venni. Márpedig az igazolást kérőknek mindössze 5 százaléka vetette magát előzetesen névjegyzékbe.

Megjegyezte: miután az Országos Választási Bizottság (OVB) döntött arról, hogy az este 7 órakor még sorban állók szavazhatnak, végig kellett gondolni annak a kampánycsenddel kapcsolatos hatását is. Jelezte: két érdek ütközött: az egyik a választók befolyásolásának korlátozása, a befolyásmentes szavazás, a másik az OVI tájékoztatási kötelezettsége.

Közölte: miután az OVB döntött a kampánycsend meghosszabbításáról, törvénytisztelő szervezetként nem tehette meg, hogy a testület állásfoglalásával szemben döntsön a tájékoztató rendszer indításáról.

A kampánycsend korlátozott érvényesülése lehetővé tette volna a tájékoztatási kötelezettség teljesítését - mondta Virág Rudolf -, de az OVI vezetőjeként nem volt abban a helyzetben, hogy egy OVB-állásfoglalással szemben hozzon döntést. Amikor pedig lényegesen csökkent a várakozók száma, az OVB úgy döntött, támogatja a tájékoztató rendszer elindítását.

Arra a felvetésre, hogy mikor alkalmazták az új szabályt először, kifejtette: az Európai Parlament magyar tagjainak megválasztásakor, 2009-ben, de akkor csak a jogosultak 35 százaléka vett részt a szavazáson és 22 ezer igazolással szavazó volt.