Vasárnap este hét óra. Minden lelkes honpolgár betárazta a kólát a fotel mellé, kukoricát pattogtatott, rétest, kalácsot, vagy zsíros kenyeret majszolt, ízléstől és pártállástól függően. Várt arra, amire nem kellett volna: a Fidesz-kétharmadra. Várt a tévé képernyőjén megjelenő választási adatokra. Várt a herényi izgalomra, várt a a kormánypárt drámájának szexi befejezésére. Várt az új vezérre, kívánta a méltóságteljes, örömteli rendszerváltást.

Mindhiába! Negyed nyolckor összedőlt a választási rendszer, összedőlt az ország és megbukott a napilap Magyarországon: egy törvénymódosítás eredményeként stílszerűen búcsúzott az MSZP kormánya. A botrány és az ebből fakadó sztori nyomtatott címlapokra kínálta magát a felelősök sztárportréival, sajtótájékoztatókkal, gyorsban lefirkantott publicisztikákkal egyetemben.

Nem sikerült azonban kibontani a történetet a nyomtatott sajtónak. Sokan még éjjel is az urnák előtt várakoztak, hogy szavazhassanak, az utolsó szavazó éjjel fél kettő körül dobta be a XI. kerületi Bocskai úti szavazókörben. Ezzel párhuzamosan az OVB a 80-as évekre jellemző hangulatban ülésezett (töketlenkedett) arról, mit is kéne csinálni.

Az egészet a napilapok felelős szerkesztői utálhatták a legjobban. Szerették volna megtölteni a címlapot aktuális tartalommal. De esélyük sem maradt rá. A pártok választási központjai tele voltak sajtos szendvicset majszoló, ingyensöröző, utcán dohányzó újságírókkal. Ennél érdekesebb nem történt lapzártáig. Mintha csak Murphy parancsolta vo(l)na, fél 10 körül szülte meg a döntést a tisztelt tanács.

Ezzel gyakorlatilag esélyük sem maradt a hazai lapoknak. A nyomda és a postai kézbesítések miatt általában legkésőbb este 9 körül le kell zárni az oldalakat, a budapesti kiadások csúszhatnak kicsit. Az eredmény kaotikus: a vidéki kiadások lecsúsztak minden aktualitásról, a fővárosi címlapokra még ráfért Orbán Viktor győzelmi mámora képpel, helyesírási hibákkal.

„Mindenki sajtótájékoztatóra készült tegnap este 7 órakor – végül aztán lapzártánkig senki nem tartott. Apátia és fölháborodás- jelentés a kampányközpontokból.” – kezdte egyik írását a Népszabadság az Országgyűlési Választások másnapján.

Ma ez már kevés. Aki valamit is meg akart tudni a választás hivatalos eredményeiről, az online médiában kereste azt. Meg is találhatta, hol percről percre, hol másodpercről másodpercre követhette az eseményeket.

Hogy Mari néni a nyírségi tanyáján mit tudhatott meg hétfő reggel az ország helyzetéről, azt nem kell ecsetelnünk. Kezében forgatva kedvenc napilapját, talán még ő is elgondolkodott, hogy itt az ideje már egy olyan ájfónt venni, úgyis annyit reklámozzák az újságban…

Ne legyünk azonban naívak, nem állíthatjuk, hogy megbukott a napilap. A vasárnapi események rámutattak arra, hogy át kell gondolni a stratégiát, ma már nem lehet olvasókat szerezni úgy, ha egy  napos késéssel kürtölik világgá a szenzációt. Addigra már mindenki tud róla, Mari néni is az ájfónján villogó mosóporreklámra csorgatja a nyálát.