"Nem szabad a gyűlöletnek teret engedni"
Komolyan aggódunk amiatt, hogy egy kifejezetten romaellenes és antiszemita nézeteket valló párt bejutott a Parlamentbe - mondja Feldmájer Péter. A Mazsihisz elnökével a holokauszt áldozatainak emléknapja apropóján beszélgettünk.
2010. április 16. péntek 07:39 - Nagy András
Mit üzen a mának a holokauszt?
Azt, hogy nem szabad elfelejteni a hozzánk legközelebb eső és legtragikusabb eseményt, amelynek során a negyvenes években Magyarország lakosságának majdnem tíz százalékát elpusztították. Ez arra kell, hogy tanítson bennünket, hogy nem szabad a gyűlöletnek teret engedni.
Mi az, ami ebből az üzenetből a ma emberének "átjön"?
Szerencsére még igen sokan vannak, akik tudnak arról,
mi történt itt a harmincas-negyvenes években. Ezzel együtt nagyon nagy felelőssége van az iskoláknak abban, hogy a holokauszt története az oktatás szerves részévé váljon és ily módón tovább éljen a magyar emberek tudatában. Látni kell, hogy az generáció, amelyik túlélte a fasizmust, lassan elmegy. Az utánuk jövő nemzedék még közvetlenül az áldozatok hozzátartozóitól hallotta a történteket, ám akik ma nőnek fel, már csak az iskolából értesülhetnek a holokauszt rémségeiről.
Mit lehet tenni az „emlékezetvesztés” ellen?
Az oktatás mellett a tömegkommunikációnak is nagyon nagy felelőssége van abban, hogy valós kép maradjon meg az emberek fejében. Mi a magunk részéről ehhez annyit tudunk hozzátenni, hogy évről évre megrendezzük az áldozatokról szóló megemlékezéseinket, gondolok itt az elmúlt években egyre több érdeklődőt, köztük neves közéleti személyeket is vonzó Élet Menetére például.
Mit gondol az utóbbi években Európa-szerte élénkülő antiszemitizmusról?
Az antiszemitizmus valóban virulens lett az utóbbi időben. Az is igaz, hogy a jelenség nem hungarikum. Azonban a magyarországi antiszemitizmus egy dologban sajnos nagyon különbözi az európaitól: szemben Nyugat-Európával, ahol a zsidóellenes hangulatkeltés sok esetben a jelentős muszlim közösségeknek tulajdonítható, itt semmilyen összefüggésben nincs semmilyen külső erők szításával.
Mit tesz a Mazsihisz az indulatok csillapítása érdekében?
Minden normális nézeteket valló embernek megpróbáljuk elmagyarázni, hogy az antiszemitizmus nem csak zsidóságra veszélyes, hanem egy egész országot elpusztíthat. Szerencsére azt mondhatom, hogy a társadalom igen jelentős része az egyházakkal és társadalmi szervezettel karöltve egyértelműen kiáll a faji alapú gyűlölködés és az antiszemitizmus ellen.
Mennyiben segítik a holokauszt valós helyi értékén kezelését a közelmúltban a MÁV és több magyar bank ellen Chichago-ból indított kártérítési perek?
Ezek a perek szerintem nincsenek közvetlen összefüggésben a holokauszt hazai megítélésével. Ezzel együtt tény, hogy a különböző kárpótlási ügyeket általában ürügyként szokták felhasználni a zsidóellenes uszításra. Biztos vagyok benne, hogy nem az egyes kártérítési eljárások szülik az antiszemitizmust. Az pedig egy teljesen más kérdés, hogy például a MÁV elleni igény az száz százalékig kitaláción alapul.
„Nem aggódunk az antiszemita Jobbik miatt, mert nem lesz hatással a kormányra.” – mondta a választás első fordulója után. Az eddigi nyilatkozatai azonban mintha nem a nyugalomról szóltak volna.
Igen, itt valami tévedés lesz, ezt a mondatomat valaki rosszul fordította át héberről magyarra. Ez a mondat úgy szól, hogy nem aggódunk amiatt, hogy a Jobbik hatással lesz a magyar kormány politikájára. Amiatt viszont igen komolyan aggódunk, hogy egy kifejezetten romaellenes és antiszemita nézeteket hangoztató párt bejutott a Parlamentbe.
Mit tesznek, ha Vona Gábor, ahogy korábban ígérte, valóban Magyar Gárda-, vagy ahhoz hasonló egyenruhában jelenik meg az Országgyűlés alakuló ülésén?
Vannak Magyarországon jogszabályok, vannak jogerős bírói ítéletek, a magyar közrendvédelmi szervek feladata, hogy ezeknek érvényt szerezzenek. A leendő Országgyűlés elnökének pedig az a dolga, hogy a képviselők megfelelően felöltözve jelenjenek meg az üléseken és megfelelően is viselkedjenek.
A Fidesz alighanem ki fogja terjeszteni az MSZP által benyújtott holokauszt tagadásáról szóló törvényt a kommunizmus bűneinek tagadását büntethetővé tevő passzussal. Önök mit gondolnak erről? Lehet egyenlőségjelet tenni?
Ez nem ideológiai kérdés és nem kell egyenlőségjelekről beszélni. A Mazsihisz által 1992-ben előterjesztett javaslat már bűncselekménnyé nyilvánította volna valamennyi népirtás tagadását. Semmi kivetnivalót nem látunk tehát abban, hogy legyen egy jogszabály, amely bünteti a holokauszt tagadását, és ha szükséges, akkor legyen egy másik, amely kimondja, hogy tilos a többi diktatúra bűneinek tagadása is.
Hol és hogyan emlékeznek idén a holokauszt magyarországi áldozataira?
Számos helyen a fővárosban és vidéken is megemlékezések lesznek az iskolákban, amelyeken sok hitközségi tagunk is részt fog venni. Pénteken délután kettőkor a Páva utcai Holokauszt emlékközpontban lesz egy megemlékezés, majd háromtól egy kiállítás megnyitó. Vasárnap részt veszünk a Terror Házában négy órakor kezdődő emlékezésen, este fél hattól pedig mi is ott leszünk az újpesti rakparton végigvonuló Élet Menetén, amelyen reményeink szerint a parlamenti pártok, illetve a kormány képviselői is részt vesznek majd.