MÁV Szimfonikusok a MÜPA-ban

Az egész évadra kiteljesedett körkép-sorozat szabályai szerint a résztvevő zenekarok minden alkalommal egy-egy kortárs magyar művet is műsorra tűznek. Ebben az évadban a MÁV Szimfonikus Zenekar az egyik legtöbbet játszott kortárs komponista, Kovács Zoltán I. szimfóniáját adja elő - tájékoztatta Strausz Erzsébet, a zenekar sajtómenedzsere az MTI-t.

Ezt a művet a szerző 2001-ben a MÁV Szimfonikusok felkérésére írta, és az ősbemutatón is a MÁV zenekara játszott. A szimfónia programzene, amely egyrészt zenei eszközökkel elbeszéli választott történetét, a zeneszerző hozzáfűzött reflexióit, valamint az általa levont és mindmáig érvényes tanulságokat. A mű "hősnője" Szent Ágnes, aki a IV. században, a keresztényüldözés korában Itáliában élt és hitéért mártírhalált szenvedett.

Kovács Zoltán két diplomát is szerzett a Zeneakadémián, zeneszerzés tanára Petrovics Emil volt, fagottot Fülemile Tibortól és Janota Gábortól tanult. Első zenekari művét, a Kísérőzenét 1988-ban komponálta. Ez szakmai körökben is elismerté tette, a darab Rádiózenekarral készült felvétele 1990-ben elnyerte a Magyar Rádió nívódíját.

A hangverseny második felében Maurice Ravel 1925-ben bemutatott operája csendül fel: A gyermek és a varázslat. A mintegy 50 perces, sokszereplős darab szövege Colette, a neves francia írónő munkája, hőse egy rosszcsont kisfiú (mezzo énekesnők szokták a szerepet énekelni), aki ellen fellázadnak játékai, tárgyai, állatai, ám egy jó cselekedete békét teremt és édesanyja is megbocsát. A különböző figurákat a Nemzeti Énekkar tagjai keltik életre; a műsort Kollár Imre vezényli.

Az idén ötéves Művészetek Palotája akusztikai próbáit a magyar szimfonikus zenekarok végezték 2005 elején. Folytatásképpen 2006 óta minden évben megrendezik a Magyar Szimfonikus Körkép című sorozatot, amelyben a MÁV Szimfonikus Zenekar a kezdetektől részt vesz a Szőke Tibor Mesterbérlet egy-egy előadásával.