Gyurcsány Ferencet kedden hallgatta meg tanúként a Központi Nyomozó Főügyészség. A meghallgatáson elmondta, hogy a földcserével kapcsolatos szándékát a befektető "minden bizonnyal" már közölte a különböző állami szervekkel, minisztériumokkal folytatott alacsonyabb szintű konzultációkon.

A Parlament Nándorfehérvári termében tartott egyeztetésről azt mondta, hogy mire egy ilyen beruházásról bármilyen ismeret eljut a miniszterelnök szintjéig, addig az azzal kapcsolatos előkészítő tevékenységben az államigazgatás több szereplője, döntően minisztériumi vezetők vesznek részt.

A találkozó konkrét előkészítésében a miniszteri és a miniszterelnöki kabinetek vesznek részt, és javasolják annak megtartását, ha úgy gondolják, jó, ha a miniszterelnök tud a beruházásról, és a kormányfő arról egy-két oldalas összefoglalót kap.

Mint mondta, a találkozót a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, illetve a Pénzügyminisztérium készíthette elő. Úgy gondolja, hogy helyesen döntöttek, amikor javasolták a találkozót, hiszen a beruházás volumene meghaladta a Magyarországon addig ismert beruházásokat több mint 2000 foglalkoztatottal.

A találkozók felkészítő anyagából vagy a találkozón elhangzottakból a politikus úgy emlékszik, hogy a tervezett beruházás mintegy egymilliárd euró nagyságrendű és 2000-2500 embert foglalkoztatna.

Gyurcsány Ferenc elmondta azt is, hogy a találkozón a beruházók rövid tájékoztatást adtak szándékaikról, a kormányzati oldalon részt vevők pedig kommentálták az elhangzottakat, és tájékoztatták őket az államigazgatási eljárás menetéről.

Elmondta, a beruházók kijelentették, nem kérnek állami támogatást, ami egyébként meglehetősen szokatlan. Tájékoztatták arról, a beruházás színhelyére vonatkozó eredeti álláspontjukat megváltoztatták, és kezdeményezik, hogy új helyen legyen a beruházás, és kérik az állam együttműködését a földcseréhez.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatta a beruházókat a kaszinókoncesszió elnyerésének folyamatáról és arról, hogy ezt nyílt koncessziós tenderben lehet megszerezni. Az állami vagyongazdálkodásért felelős szervezet képviselői ismertették a földcsere folyamatát, nyilatkoztak ennek időtartamáról, szabályairól, feltételeiről. Álláspontjuk az ügyben semleges segítő volt, a Pénzügyminisztérium pedig közölte, hogy kész kiírni a pályázatot.

A jegyzőkönyv szerint az eljáró ügyész a tanú elé tárta a projekttel kapcsolatos emlékeztetőt, amely a Parlament Nándorfehérvári termében Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, Bajnai Gordon akkori nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Tátrai Miklós, a vagyonkezelő akkori vezérigazgatója, Joav Blum befektető és mások részvételével tartott egyeztetésről készült.

Annak kapcsán, hogy erről az iratról van-e tudomása, Gyurcsány Ferenc közölte: valószínűsítette, hogy van ilyen emlékeztető, mert mindenről készül ilyen irat. Hozzátette, hogy ezeket neki nem kellett ismernie, ez a munkafolyamat része.

"Amíg sajtóhírekből nem derült ki, hogy a tervezett beruházás egyes részleteit vitatják, addig én ezzel az emlékeztetővel nem találkoztam."

Azzal kapcsolatban, hogy a találkozón megnevezték-e konkrétan azokat a területeket, amelyek a csere tárgyát képezhetik, úgy felelt: "minden valószínűség szerint az hangzott el, hogy három vagy több területet szeretnének a magyar államtól csereügyletben megkapni, ami a beruházás helyszíne lenne. Hogy a helységek neve elhangzott, az nem kizárt. De a helyrajzi számok, a földterületek pontos mérete, műveleti ágba sorolása, azaz részletes információk bizonyosan nem, hisz a találkozónak nem célja konkrét csereügyletben nyilatkozni."

"A találkozó célja egyebek mellett az volt, hogy kifejezze a magyar állam készségét, hogy egy kölcsönösen előnyös, értékarányos, jogszerű cserében részt vegyen. Az állami vagyon kezeléséért felelős szerv vezetője, Tátrai Miklós volt jelen a megbeszélésen" - mondta.
Arra a kérdésre, hogy Joav Blum részéről mi hangzott el a megbeszélésen, azt mondta: a befektetők, képviselők közül kizárólag Ronald Laudert ismerte korábbról, "a többi úrral akkor találkoztam - minden bizonnyal - életemben először és utoljára. (...) A befektetői képviselők közül többen is megszólaltak. Hogy közülük ki volt Joav Blum úr, azt nem tudom önöknek megmondani" - mondta Gyurcsány Ferenc.

Arra a kérdésre, hogy előfordult-e olyan, hogy fontos beruházásokkal kapcsolatos megbeszélésen bármilyen engedélyezési kérdésben előzetes állásfoglalás, döntés született, Gyurcsány Ferenc nemmel felelt. Mint mondta, az ilyen munkamegbeszélések erre alkalmatlanok, ilyen felhatalmazással nem rendelkeznek. Jogszabály rögzíti, hogy az engedély tárgyában milyen testület jogosult döntést hozni.

Az ügyben Bajnai Gordon miniszterelnököt - 2008 májusában nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert - is meghallgatta már tanúként a Központi Nyomozó Főügyészség március 11-én.
Nyilvánosságra hozott tanúvallomása szerint Bajnai Gordon nem emlékezett arra, hogy a beruházással kapcsolatos parlamenti egyeztetésen szóba került-e az ingatlancsere, illetve a sukorói ingatlanok. Bajnai Gordon azt mondta, hogy miniszterelnöki találkozó a befektetőkkel nem példa nélküli, ilyet azonban csak különösen jelentős beruházás esetében tartanak.

A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen a sukorói és az albertirsai, valamint a pilisi ingatlanok cseréje miatt.