Mindent elvittek!

Többször öt-hatszoros, de még tízszeres licitemelkedést is regisztrálhattak. Alig volt olyan tétel, amely nem növelte kikiáltási árát. Hétszer pedig százezer forint felett koppant a kalapács.

A csúcs 340 ezer forint volt, igaz ezért az összegért száz kötetet vihetett el a szerencsés licitáló: Jókai Mór összes műveinek 1894-1898-as, nemzeti díszkiadását. Ez a kötésváltozat az utóbbi években nem szerepelt árverésen.

A második legmagasabb leütést a Kándid avagy a legjobbik világ, Voltaire művének 1793-as, első magyar nyelvű kiadása érte el. A 40 ezer forintról indított ritkaságért hosszas versengés után ötszörös árat, 200 ezer forintot adtak: Ebben közrejátszhatott, hogy hazai közgyűjtemények ebből a kiadásból mindössze tíz példányt őriznek.

Nem sokkal maradt el ettől az ártól Vályi András 1796 és 1799 között kiadott háromkötetes összefoglaló műve, a Magyar Országnak leírása, amelyet 190 ezer forintra értékelt az aukció közönsége.

Kosztolányi Dezső Nyár az öltözőben (Árnyak találkozója) verskéziratára sok gyűjtő pályázott, végül az vitte el, aki a kezdő árat megduplázva, megajánlotta a 160 ezer forintot. A Hazafiui szózat a magyar nemességhez, Kisfaludy Sándor 1809-es röpirata is duplázott, midőn 120 ezer forintért vették meg.

Két unikális kiadvány végzett még 120 ezer forinton, a magyar nyelvű tudományos-fantasztikus irodalom egyik legkorábbi, 1783-as kötete a Klimius Miklósnak Föld alatt való útja, Holberg dán író művének fordítása. Valamint az erotikus irodalom nemzetközileg számon tartott ritkasága, Franz von Bayros Ex libris-gyűjteményének ötszáz példányos magánkiadásából a 189., számozott példány.

Sok licitlépcsőt járt meg Mikszáth Kálmán alig ismert munkája, a Társalgási leczkék, míg 3 ezer forintról 65 ezerig jutott. Molnár Ferenc Májibaba filmregénye sem tartozik az író közismert művei közé, ezért is adtak érte 38 ezer forintot.

Sikeresek voltak a vadászati tárgyú könyvek, és a régi, ötven-hetven éves autós könyvek, folyóiratok is, amelyeket két-háromszoros áron vittek el.